Órigenész, az ókeresztény teológus-filozófus korában legtöbbet vitatott elmélete a preegzisztenciával volt kapcsolatos. Vagyos, hogy az Éden és a bibliai teremtéstörténet nem ebben a jelenleg ismert világunkban zajlott le, hanem egy ezt megelőző, szellemi dimenzióban, ahol mindannyian már jelen voltunk.
2026. február 7., szombat
Az Édeni bűneset magyarázata
2026. január 18., vasárnap
Mindenki deportált csak másképp
A 2025-ös Nürnberg c. film részben nagy szívességet tesz azoknak, akik a nácik tetteit szeretnék relativizálni. Megtudjuk, hogy a britek csakúgy tervezték Norvégia megszállását, mint a náci Németország, ugyanazzal az indokkal, ahogy Göring szájából megkapjuk, hogy több százezer civil japán elpárologtatása egy gombnyomással Hirosimában és Nagaszakiban, védekezés címszó alatt egy óceánnal arrébb a saját országunktól, ugyan miben másabb morálisan, mint amivel őket vádolják. A film részben nem is akar, részben nem sikerül neki ezekre válaszolni. Ahogyan azt sem sikerül bemutatni, hogy Göringet dokumentumok alapján ellehetne ítélni a holokausztért. Bár nyilván nem ez volt az alkotók szándéka. A nácik érve mindig is az volt, hogy a zsidókat Európából kiakarták költöztetni, majd a háború alatt, mint az ellenséggel potenciálisan szimpatizáló belső ellenséget elszeparálni, táborokba zárni, majd onnan a keleten elfoglalt területekre kitelepíteni. Egyrészt még ha ez is volt a szándék eredetileg, a végeredmény aligha. Másrészt mégis ki gondolja azt, hogy ez a szándék jó? Ha kollektívan több millió zsidót átdobnak az Ural túloldalára a sztyeppére, arra ki mondja mégis, hogy na, jólvan, ez így rendben van? Sokszor említettem, hogy a nemzetiszocializmus akkor is a legbestiálisabb, legistentelenebb ideológia, ha a holokauszt soha nem történt volna meg. Sajnos az emberek zömének azonban enélkül valószínűleg egy telejsen elfogadható alternatíva, sőt vannak, akiknek még ezzel együtt is. Mindazonáltal a helyzeten nem segít, hogy azok a Szövetségesek, akik végül erkölcsileg ítéletet mondtak a vesztesek felett, maguk is valóban hasonló cselekedeteket hajtottak végre.
A háború után, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia német kisebbségét, pusztán etnikai okokból, függetlenül attól, hogy egyetértek-e a nácikkal vagy akár ténylegesen küzdöttek-e ellenük, a német vér alapján időseket és gyerekeket egyaránt, tervszerűen és tömegesen deportáltak és telepítettek ki, hogy ne képezzék az országok lakosságának részét. Ezek az országok a saját állampolgáraikat faji alapon összegyűjtötték, majd deportálták. Kb. 3 millió emberről beszélünk.
A Szovjetunió az 1930-as években hajtotta végre Ukrajnában a holodomort. Moszkva tervszerűen elvette az ukrán nemzetiségűek által megtermelt javakat, élelmiszereket, majd hagyták egyszerűen éhenhalni őket. A Szovjetunió etnikai alapon a saját állampolgárait terveszűen megölte. Egyes becslések szerint közel 7 millió áldozatról beszélünk.
A Szovjetunió ma már köztudottan politikai alapon a saját állampolgárait összegyűjtötte, majd Gulágba, vagyis a legtöbb esetben halálos végkimenetelű munkatáborba küldte. Kb. 20 millió ember vesztette így életét.
Az Egyesült Államok a saját japán lakosságát 1942-től, Roosevelt, 9066-os rendelete alapján, vagyonelkobzás után munkatáborokba gyűjtötte a nyugati parton. Az indok az volt, hogy megbízhatatlanok és belső ellenségként funkcionálhatnak az ellenséggel (Japán) való szimpátiájukban. Nem számított, hogy több generáció óta az USA-ban született, amerikai állampolgárokról volt szó. Az USA pusztán faji alapon kb. 120 ezer állampolgárát deportálta táborokba, ahol több ezren életüket vesztették.
Mindezekután elégségesnek tűnik, ha a nácik csak azt mondják, politikai okokból, az ellenséggel való szimpátia okán a zsidóságot csupán összegyűjtötték és kitelepíteni akarták saját területükről. Ha a győztesek erkölcsi mércéje is csak addig tart, hogy ez belefér, elég csak ennyivel érvelni, hogy elfogadhatónak tűnjön a bestia, sőt mártírnak, hisz ugyanazért büntették a vesztest, amit ők is tettek. De ettől még bestia marad, akkor is ha a győztesek is azok. A nürnbergi halálos ítéleteket John C. Woods zsidó származású amerikai hóhér hajtotta végre, nem túl megfelelő módon. Az elítéltek nyakát a zuhanás mértéke nem törte ki, Ribbentrop 17 mercig fuldoklott, míg Keitel tábornok közel 40 percig, mire meghalt. Nehéz morális igazságosságot várni attól, ha a mi erkölcsi mércénk csak egy arasznyival kevésbé gonosz, mint a legyőzötteké. A nácik kegyetlenségének árnyékát leginkább úgy lehetne eltüntetni, ha a saját árnyékunk, nem csak egy kicsivel lenne rövidebb.
![]() |
| Japán amerikaiak egy Kaliforniai koncentrációs táborban a II. világháború alatt |
2026. január 8., csütörtök
Neonáci önkéntesek a Horvátországi-háborúban
Miután rengeteget foglalkoztam a Délszláv háborúval, azon belül is a horvát oldallal, rendszeresen belefutok abba, hogy Horvátotország oldalán neonánácik harcoltak a világ minden tájáról. Ez olyannyira felkapott, hogy a magyar Wikipédia a Horvátországi-háborúnál külön harcoló félként tünteti fel a német és osztrák neonáci önkénteseket. Miután Tomislav Slunj a zágrábi külföldi önkéntesekre szakosodott történész sem tudott sokkal több információval segíteni, sem a horvátok oldalán harcoló veterán ismerőseim, így úgy gondoltam magam járok utána, hogy kik és hol és hányan is voltak ezek a neonácik a horvátok háborújában.
![]() |
| A magyar Wikipédia külön harcoló féként tünteti fel őket |
Szóval mennyien is lehettek neonáci ideológiai megfontolásból a horvát háború részesei? Ehhez először is tisztáznunk kell, hogy hányan vettek részt külföldi önkéntesek a horvátok háborújában. Az 1991 és 1995 között zajló háború során a horvátok oldalán harcoló külföldi önkéntesek számát nehéz pontosan megbecsülni, de az biztos, hogy több, mint 1000 főről van szó, minden hivatalos becslés szerint. Az USDDR (Udruga Stranih Dragovoljaca Domovinskog Rata) vagyis a Honvédő Háború Külföldi Önkénteseinek Szövetsége 2012-es, utolsó frissített adatai szerint 514 külföldi önkéntest tartottak számon, ez azonban messze nem a teljes adat. A spliti Honvédő Háború Múzeuma 2025-ben gyűjtötte össze és szervezett kiállítást a Horvátország oldalán harcoló külföldi önkéntesekről. Ezen legfrissebb 2025-ös adat szerint közel 700 főt tartanak számon, 35 országból, akik részt vettek a háborúban a horvátok oldalán. Legtöbben az Egyesült Királyságból érkeztek 203 fő, majd Németországból 132-en, Franciaországból 90-en és Magyarországról 42-en. Ezt követi a többi ország pár tucat, vagy az alatti létszámmal. Azonban ez messze nem a teljes adat.
![]() |
| Az azonosított külföldi önkénteseinek száma országonként a spliti Honvédó Háború Múzeumának 2025-ös adatai szerint |
![]() |
| Michel-Roch Faci és társai Klekben 1992-ben |
Ebben a videóban már nem a Chicago, hanem a Condor-osztag tagjaként mutatják be, ami szintén utalás a Spanyol polgárháborúban részt vett náci önkéntesek Condor-osztagára. Tehát ha más néven is, a neonáci önkéntesek itt még mindig egy létező, külön osztag a HV-n belül. A tájat elnézve még mindig Dalmáciában teljesítenek szolgálatot. Így feltehetőleg továbbra is az akkor csúcsán lévő horvát-bosnyák háborúban láthatnak el kisegítő feladatokat, vagy a '93 eleji horvát Maslenica-hadművelet utódvédharcaiban vehetnek részt, ami a szerb ellentámadást folytotta el '93 szeptemberéig. Utóbbi azért is lenne érdekes, mert a Maslenica utáni harcokat a mai napig Hitler-bajszot viselő - a vukovári HOS veteránokban is megbotránkoztatást keltő-, Marko Skejo vezette, szintén egykori HOS-osokból álló, usztasaromantikában úszó spliti 9. Vitez Rafael Boban zászlóalj vívta meg. Hogy oldalukon részt vett e a közelben lévő külföldi neonáci brigád arra nincs semmilyen tényszerű bizonyíték, csupán egy lehetséges feltételezés. Ezt erősíti azonban, hogy a 2. horvát gárdadandár, aminek része volt a neonáci Chicago, majd Condor osztag is, szintén részt vett a Maslenica-hadműveletben. Ezt követően a náci gróf a többiekkel együtt nem bukkan fel többször sehol és se híre, se hamva fellelhető dokumentumok között.
![]() |
| Michel-Roch Faci az 1993-as magyar riportban |
![]() |
| Michel-Roch Faci Petrinjában a Vihar-hadművelet alatt 1995-ben |
Német neonácik horvát fegyvereikről szóló cikk(2018.július.10) (horvát)
Der Spiegel riport, írott (1992.09.20) (német)
Der Spiegel riport, videó (1992.09.20.) (német)
Délszláv háborús neonácikról szóló cikkgyűjtemény(1995) (angol,olasz)
Harc a végső győzelemig dokumentumfilm 1.rész(1993) (magyar)
Harc a végső győzelemig dokumentumfilm 2.rész(1993) (magyar)
Harc a végső győzelemig dokumentumfilm 4.rész(1993) (magyar)
Michel-Roch Faci interjú a politikai karrierjéről(2017.02.10.) (francia)
Michel-Roch Faci életútját bemutató rövid cikk(2021.08.19) (francia)
Michel-Roch Faci bírósági ügyeiről szóló cikk(2020.06.25.) (francia)
Tomislav Madi a 2. "Gromovi" gárdadandár veteránszövetségének honlapján (horvát)
Interjú Ivica Zupkovical a Chicago csoport egykori HOS parancsnokával(2025.03.01) (horvát)
A cernai mészárlás HOS-os gyanúsítottjairól szóló cikk(2006.08.28) (angol)
Tomislav Madi 1992-es mészárlásáról szóló cikk(2025.06.09) (horvát)
Tomislav Madi és társai peréről szóló cikk(2009.07.21) (horvát)
2025. december 20., szombat
Keresztény anarchizmus II.- Újszövetség
Első rész itt olvasható: Keresztény anarchizmus I.- Ószövetség
Miután megvizsgáltuk, hogy az Ószövetségben is már fellelhetőek a nyomai annak, hogy az állam és a hierarchikus intézményrendszer nem ideális és összeegyeztethető Isten tervével ebben a világban, nézzük meg jobban mit mond az Újszövetség is erről, amely Jézussal és az apostolokkal már sokkal részletesebben beszél erről. (Aki esetleg nincsen tisztában azzal, mit értünk anarchizmus alatt, az kattintson az előző részre, ahol az Ószövetséget vizsgált rész elején részletesebben kifejtettem.)
Jézus Krisztus a megtestesült Isten az evangéliumok elején már egyértelmű iránymutatást ad abból, hogy Ő maga, hogyan áll a világi hatalom kérdéséhez, mikor a 40 napos pusztai elvonulása során a Sátán kísértései között találkozik vele:
"Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4: 8.10)
Kevés velősebb útbaigazítás létezik annál, minthogy az emberré lett Isten maga válaszolja a politikai, hatalmi pozícióval való lehetőségre azt, hogy a Sátán kísértését látja benne és egyedül Isten szolgálatára szólít fel. Nem nép szolgálatára, mint egy modern demokrácia, de nem is akar király, vagy vezető lenni itt, ebben a romlott világi porfészekben. Jézus nem kíván beleszólni a jelenlegi országok, birodalmak, társadalmak rendszerébe (ahogyan azt későbbiekben az egyház teszi). Jézus Krisztus egyéni lelkekért jött, ő az egyént formálja és az egyének egymást. Nem felülről formál intézményeken át Isten, hanem belülről szíveken át, és a közösséget alulról, ember-ember közötti viszonnyal. Krisztus király és az eredeti görög nyelvben, minden esetben a Mennyek Országa valójában Királyság szóra fordítható az ország helyett. Azonban Krisztus nem itt király a mulandóságban, hanem az örökkévalóságban. Ennek itt és most nincs helye és relevanciája, még maga Jézus Krisztus számára sem, nem, hogy bárki más embernek. Az országok irányítása, vezetése, politikai hatalom államalakulatokban, mind a Sátán műve a jelen világban. Ehhez Krisztusnak és Kirsztust követni igyekvő embereknek, sem egyházaknak nem volna szabad, hogy köze legyen, sem most, sem bármikor.
Lev Tolsztoj a keresztény anarchizmus első képviselőjeként a Hegyi Beszédre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. A Hegyi Beszéd a Biblia egyik, ha nem a legfontosabb része. Ebben felszólít Jézus arra, hogy ne alkalmazzunk erőszakot, sőt az ellenségeink szeretetére és megbocsájtására (Mt. 5:43-45), ami teljesen összeegyeztethetetlen az állam működésével. Gondoljunk akár az ország katonai védelmére, vagy az állam belső rendjét szavatoló erőszakszervezetekre. Továbbá felszólít, hogy ne ítélkezzünk (Mt 7:1), ami ismét csak kibékíthetetlen a fennálló világi jogrend működésével. Ugyanúgy érdekesség, hogy mikor Jézus azt mondja " egyáltalán ne esküdjetek: sem az égre, mert az Isten trónusa, sem a földre..." (Mt. 5:31), márpedig az eskütétel az alkotmányra, nép szolgálatára, koronára miegymás, a legelső dolog, ami egy világi hatalomban történik uralkodóval, képviselővel, bármilyen közhivatalt vállaló személlyel.
Világos, hogy Krisztuson kívül nincsen más király, Istenen kívül nincs más Úr, akinek egy keresztény szolgálhat. Ugyan Jézus azt tanítja " adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené" (Lk. 20:25) ezzel nem legitimálja a császárt, csupán arra ad utasítást, hogy ne szegüljenek szembe az ideiglenesen létező világi hatalommal feleslegesen. Azonban sem a császár, sem más néven futó világi hatalom nem közvetítője Istennek. Ezen az sem változtat, hogy mikor Jézus Pilátusnak felel: "
Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek? Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne" (Jn. 19:10-11)
Nem csak arra vonatkozik itt Jézus kijelentése, hogy a római császártól kapott "fentről" hatalmat, mint helytartó Izrael földje felett, de egyben arra is, hogy Isten engedélyzi, hogy ez a helyzet a világban előálljon és névleges hatalmat gyakoroljanak most gyarló emberek. Azonban ez továbbra sem jelenti azt, hogy Isten jóváhagyása egyet jelentene azzal, hogy ez Isten akaratának közvetítése is. Ahogyan Isten jóváhagyja és engedélyezi a Sátán lázadását is, majd a bűnesetet, nem jelenti azt, hogy ezen események jók lennének. Noha végeredményében majd a nagy egész szempontjából végső soron azzá áll össze az egész teremtési és megváltási folyamat végére. Pilátus vagy a római rend uralkodásának isteni jóváhagyottsága csupán annyiban jó, hogy hozzájárul Jézus megöléséhez, amely végső soron az emberiség megváltását eredményezi. Ettől azonban még messze nem lesz jó maga az a hatalom, melyet Isten felhasznált ez ügy érdekében. Istennek az akaratát akkor sem közvetítik uralkodók és világi hatalmak, ha ők maguk Istenre hivatkoznak. Noha a korábbi ószövetségi részben taglaltuk, hogy Isten végül (eredeti akaratával ellentétben) enegdélyezi Izrael állammá alakulását és a királyság bevezetését, a későbbiekben már semmiféle biblikus alapja nincs annak, hogy valaki Isten akaratát tudná egyáltalán elméletben közvetíteni hatalmi pozícióból, hierarchikus módon. Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel megszűnik minden addigi hierarchia is, ahol a papság, vagy kiválasztottak révén jutott el Isten megértése és az üzenete a többi emberhez. Jézus Krisztus megváltó halálára és az ezzel elkövetkezendő, hitből fakadó közvetlen Isten és ember közötti lelki kapcsolatra utal már az Ószövetségben Jeremiás, mikor ezt írja: "És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig - mondja az Úr-, mert megbocsájtom bűneiket és vétkeikre többé nem emlékezem." (Jer. 31:34)
2025. december 19., péntek
VIDEÓ! Magyarok a Horvátországi-háborúban avagy Eszékből hogyan nem lett OCEK
2025. december 2., kedd
2025. november 25., kedd
Eszékből, hogyan nem lett Ocek? Avagy magyarok a Horvátországi-háborúban
„Egy szegény kiskutya keresett élelmet a romok között, és a halott gazdáját siratta. Egy szerb katona odament hozzá, nyakánál fogva felkapta, majd elvágta a torkát. Aztán felénk mutatta a tetemet, és azt mondta: „Rátok is ez vár.”
Egy ma már nyugdíjas ápolónő meséli emlékeit, 1991. november 18-án ő is Vukováron dolgozott a kórházban, amikor a jugoszláv és szerb csapatok elfoglalták azt. A szerb katona egyébiránt beváltotta ígéretét, s miután összekészíttették a sebesült katonákat és civileket a kórházból, másnap ezt a közel 300 embert kivégezték Vukovár mellett egy mezőgazdasági telepen. Pontosan tudta mindenki Eszéken és Vinkovciban is mi vár rájuk, ha a szerbek megérkeznek. Ők voltak a következő célpontjai a jugoszláv offenzívának Vukovár bevétele után. Ehhez azonban át kellett haladni nem egy magyar falun, melyekre nem kevésbé kegyetlen sors várt.
A vukovári csata áldozatai között 55 magyart tartanak számon. A városban ma is közel 300 fős magyar közösség van és aktív kulturális életet él. Vukovár egy nagyon különös város, mintha valójában nem is város volna, hanem egy óriási pantheon. Az időt megállították, megannyi ház tele van golyónyomokkal, a Víztorony, melyet több, mint 600 találat ért, ebben a formájában magasodik a városra. Mindenütt falfestményeken és szobrokon köszönnek vissza a '90-es évek honvédő háborújának hősei, áldozatai. Nem véletlen lett Vukovár egy ilyen különös skanzen. A város a szerb-horvát határon feküdt, az első célpontja volt az 1991 nyarán elindított jugoszláv inváziónak, s bár Vukovár ostromát pár hetesre tervezték, végül 2 hónap, 3 hét és 3 nap lett belőle. Mindezt úgy, hogy az akkori Európa 3. legnagyobb hadseregének több tízezres, jól felszerelt katonáit tartotta vissza a hadsereg nélküli Horvátország 1800 szedett-vedett, házilag eszkabált fegyverekkel felszerelt önkéntese és a város rendőrsége. A város végül elesett és iszonyatos borzalmakat élt át, viszont olyan mértékben kötötte le a nagyszerb offenzívát, hogy Horvátország időközben képes volt fegyvereket szerezni (köztük Magyarországról) és ha kezdetleges formában is, de felállítani egy hadsereget 1991 végére. Aminek következményeként a pár hónapos tervezett invázióból, több, mint 4 és fél éves háború lett, melynek végén a szerbek mindent feladni kényszerültek. Vukovár feláldozta magát Horvátországért. Azonban 1991 késő őszén még senki nem akart ebbe beletörődni.
![]() |
| Vukovár 2025 |
Osijek nikada neće biti Ocek - áll megannyi házfalon, molinón Eszéken hónapok óta, mióta az első fegyverek felugattak a város környékén. Ez annyit tesz: Eszék sohasem lesz Ocek. ( Ocek a város szerb neve lenne). Eszék egy nagyon kellemes, magyaros hangulatú város napjainkban is, ahol magyar feliratokat csakúgy találunk, mint magyarul beszélő McDonald's-os felszolgálót, vagy ha valakinek van olyan "szerencséje", mint nekünk, akkor a helyi kórházban is magyarul beszélgethet a váróban.
![]() |
| Magyar felirat Eszéken |
Ahhoz, hogy 1991 őszére a szerb erők idáig jussanak, már átkellett jutniuk több falun, ahonnan jobb esetben elüldözték otthonaikból a nem szerb lakosokat, rosszabb esetben kivégezték. Ez történt Daljban is, ahol a jelentős számú magyar lakosságot is hideg vérrel mészárolták le a szerbek. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk milyen állapotok uralkodtak, álljon itt pár beszámoló. Földi József eredetileg vajdasági magyar, korábban a Francia Idegenlégióban szolgált és Afrikában vett részt háborúkban. Mikor megkapta a Jugoszláv Hadsereg behívóját, sok magyarhoz hasonlóan úgy döntött, inkább megszökik és a horvátok oldalára áll. Földi József évekkel a háború után így beszélt az akkori közállapotokról:
" Az egyik faluban láttuk a ház ablakán át, hogy kettő csetnik van odabent. Mindketten részegek voltak, talán apa és fia. A család megvolt kötözve a kanapén és egy olyan 8 év körüli kislánynak a szájába tették... felváltva. Aztán odamentek a megkötözött apához, aki ezt végigkellett nézze, annak erőszakkal lehúzták a nadrágját és a kislányt ott is erre kényszerítették. Körülöttem a horvátok páran teljesen begőzöltek és egy fém rúddal ütötték át a csetnikek fejét. Szváziföldön ilyen nem volt."
Juhász József, szintén vajdasági születésű ex-idegenlégiós is csatlakozott a horvátok harcához, és a Vinkovci HOS kötelékében védte Vinkovcit, Nustart. A későbbiekben megjárta a horvát-bosnyák háborút is, ahol egy aknán elvesztette lábát, de művégtaggal is tovább harcolt a Vihar-hadművelet előkészítő '94 Tél offenzíváig. A Josic Julien francia légiós nevén írt, A Horvát Háború Hősei és én c. könyvében a következő sorok találhatók egy társától, aki a szerbek által elfoglalt Jankovciba merészkedett vissza:
" A mi házunk kicsi, régi, vályogból épült tákolmány volt. Nem feltételeztem, hogy ellenséget találok benne, hisz nálunk aztán nem volt semmilyen érték, amit ellehetett volna rabolni. Fegyverem lövésre tartva közelítettem az udvar felé. Ott állt a legbecsesebb vagyonunk, egy több, mint kétszáz éves diófa. Olyan vastag volt, hogy gyerekkoromban ketten sem tudtuk átfogni. Mellé értem. Ekkor valami megmozdult a lengedező szélben. Anyám volt. Anyám lógott a fa egyik vastag ágán. Felakasztották, pedig már öreg és beteg volt szegény... Ott temettem el a nagy diófától nem messze."
![]() |
| Kórógy szétlőtt temploma |
Nem csoda, hogy több faluból a nőket és a gyerekeket rögvest menekítették, ahogy a szerbek közeledtek. Eszék alatt délre, Kórógy színmagyar falu volt. Kórógyot a szerb szakadárok már 1991. június 19.-én, azaz a horvát függetlenség kikiáltása előtt lőni kezdték. A helyzet augusztus 20.-ára olyannyira tarthatatlan lett, hogy a falu teljes lakosságát Magyarországra evakuálták. Azonban a szerbek nem elégedtek a horvátok és magyarok fizikai megsemmisítésével, hanem kulturálisan is elakartak törölni mindent. Így történt, hogy Kórógy messziről látható református templomtornyát szándékosan lebombázták. Csak mert református templom volt. Ami pedig azon a vidéken református, az magyar, de mindenesetre biztosan nem szerb. A kórógyi templomgondnok éppen akkor verte félre a harangot a támadásra figyelmeztetve, mikor a templom szétlett lőve, ő maga pedig kizuhant és szörnyethalt.
Kórógy hamarosan elesett, de a tőle alig pár kilóméterre lévő Szentlászló (horvátul Laslovo) más utat választott. Ez a kicsiny falu ekkor 45%-ban magyar, 40 %-ban horvát volt. Június 26.-án támadták meg a falut először. A nőket és a gyerekeket itt is Magyarországra és Eszékre evakuálták. Azonban rengetegen maradtak, akik gondozták tovább az állatokat és a földeket. Sokan közülünk az életükkel fizettek később ezért. A ZNG ( Nemzeti Gárda, a legnagyobb hadsereg híján önszerveződő egység) segített a falu védelmében. A falu védelméért Mihalik István a Horvát Hadsereg későbbi ezredese volt a felelős. A front a szomszédos Palača irányába mindössze 200 méter volt. Szentlászló Horvátország szerte hősies elenállásáról vált ismerté és arról, hogy példátlan összefogással, nemzetközi önkéntesek védték leginkább. Szentlászló védői között, majdnemhogy alig találunk horvátot. Rózsa-Flores Eduárdó a bolíviai-magyar egykori újságíró, itt alakította meg az Első Nemzetközi Brigádot külföldi önkéntesekből. Főleg Magyarországról, USA-ból, Spanyolországból, Szlovéniából, Ausztriából érkeztek.
![]() |
| Első Nemzetközi Brigád Szentlászlón |
Az akkor 21 éves Dér Zsolt Egerből indult útnak, hogy segítsen a horvátországi magyaroknak, miután megtudta milyen kegyetlenül mészárolják le őket a szerbek. Az önkéntesek ismereteit remekül reprezentálja, hogy a pontatlan médiabeszámolókra támaszkodtak, vagy mire Horvátországba értek, már nem volt aktuális a sajtó legutolsó tudósítása. Így történt, hogy Dér Zsolt Udvaron akart átlépni a határon, hogy jelentkezzen Szentlászló védelmére, azonban addigra Udvar már a szerbek kezén volt. Nem sokon múlott, hogy Zsolt útja ne legyen meglehetősen rövid. Végül Rózsa-Flores mellett védte a falut (majd később a horvát-bosnyák közösségeket) a szerbek ellen. Szentlászló kiemelkedően fontos szerepet kapott, ugyanis Eszék első számú védelmi vonalát jelentette a déli-ostromgyűrűt kialakító fronton. A maréknyi saját földjét, házát védő civil és szervezetlen, sokszor katonai tapasztal sem rendelkező önkéntesek csoportja egészen elképesztően, 152 napig tartotta a falut a Jugoszláv Néphadsereggel szemben. Ezalatt több nehézfegyverzettel, tankokkal történő bejutási kísérletet is visszavertek, miközben csak kézi fegyvereik voltak, és első tankjukat csak októberben kapták meg, amit a ZNG az eszéki jugoszláv laktanyából zsákmányolt. Miután Vukovár november 18.-án elesett, a szerbek teljes gőzzel Eszék, Szlavónia fővárosának (másodrészt Vinkovci) elfoglalására indultak. Ennek következtében Szentlászló 257 védője iszonyatos intenzítású támadásokkal szembesült. Az utolsó napon csaknem 30-an vesztették életüket a támadásokban. November 20.-án Ernestinovót is elfoglalták a szerbek, ezzel pedig gyakorlatilag bezárult az ostromgyűrű Szentlászló körül, sorsa megpecsételődött. November 23-án 16:30-kor Mihalik István vezette 120 fős csoport Ivanovac felé síri csendben indult el a kukoricásban, hogy a megannyi sebesültet és civilt is magával hozó, Kocsis László által vezetett (Rózsa-Floresék brigádja is ide tartozott) második csoport kijutását is biztosítsa a kukoricáson át, titokban. Olyan mesterien hagyták el a horvát-magyar védők a várost, hogy a faluba bevonuló Arkan Tigrisei azt hitték még az ellenség a faluban van, noha az már teljesen üres volt. Emiatt a különböző irányból érkező szerb csapatok egymást hitték ellenségnek és baráti tűzben nem egy szerb veszette életét. Mindösszesen 6 idős magyar maradt a faluban, akik nem voltak hajlandóak elhagyni házaikat a bukás ellenére sem. Őket a Zejko Raznatovic Arkan vezette szerb csapatok brutálisan lemészárolták. Holtestük soha nem került elő. A falu 7 éven keresztül lakatlan maradt. Kifosztották és lerombolták a szerbek, de senki nem költözött be az elöldözöttek, meggyilkoltak helyére. Vukovárral és Kelet-Szlavónia legtöbb részével és magyar lakta településével együtt csak 1998-ban került vissza Horvátországhoz. A szerbek mielőtt távoztak, utolsó piti bosszúként, a meggyilkoltak és a harcokban elhunyt, eltemetett védők csontjait kiásták és magukkal vitték, hogy horvát földben ne nyugodhassanak. A szülőfalujáról Szlám József az eszéki Horvát Nemzeti Színház tagja írt egy kedves nótát:
Ahogyan Vukovár hősies védekezése és önfeláldozása időt adott Horvátországnak megszervezni az ellenállást, úgy áldozta fel magát a 152 napig kitartó kis horvát-magyar falu Szentlászló, hogy Eszéket is megvédhessék. Eszék ostroma még 1992 nyaráig tartott, elvétve 1993 elejéig. De még 1995 szeptemberében is bosszúból ágyúzta az addigra kifulladt Szerb Krajnai Hadsereg, a Dalmáciát visszafoglaló horvát Vihar-hadműveletért. Végül Eszékből, sohasem lett Ocek. A csúfosan kifulladt szerb erők pedig a Vihar-hadműveletet követően kénytelenek voltak 1998-ra átadni Kelet-Szlavónia, a legtöbbet szenvedett és magyar vérrel itatott régiót is Horvátországnak.
November Horvátországban a gyász hónapja, melyben Vukovár és megannyi elesett város, falu áldozataira emlékeznek, köztük magyarokra is. Szentlászlón, Kórógyon, Daljon és megannyi magyar településen, ahol a magyar és a horvát zászló egyszerre lobog a háborús emlékművek mellett, szintén mécsest gyújtanak hősök emlékére. Horvátországban az az egyedülálló helyzet, hogy a magyar kisebbség nem csak jó viszonyt ápol a horvátokkal, hanem kifejezetten a horvát nacionalizmus támogatói közé tartozik, amely más határon túli területekre nem mondható el. Hiába, horvát és magyar vére együtt hullott ezért az országért. Ma Eszéken ott áll a kis piros autó szobra, amely egy tankot tapos a földbe. Az egyik legkifejezőbb függetlenségi emlékmű Horvátországban, ami szimbolizálja, hogy a kicsi, esélytelen, gyenge "kisautó" végül, hogyan győzte le Eszéken a nagy, túlerőben lévő tankok hadát. |

















.jpg)








