István király a progresszív

Sárkány Zsombor- Alex Jones online kivégzése

Talán nem kell sokaknak bemutatni Alex Jonest, az Egyesült Államok béli illetőségű jobb oldali rádióst, és internetes bloggert. Az amúgy nem különösebben ízléses, vagy épületes gondolatokat közvetítő showman, főleg összeesküvés elméletekkel és amerikai párpolitizálással foglalkozik, jelenségét a magyar olvasónak leginkább Bayer Zsolt és Szaniszló Ferenc keverékeként lehetne leírni. Infowars című podcastből ismerhetjük a legtöbben talál, -azok közül is akik politikával kevésbé foglalkoznak- hiszen az úriember az évek során elborult eszmefuttatásaival, babonásságával és dühkitöréseivel, néhány igazán dank mémet szolgáltatott az internetnek. Kissé komolytalan és néha önmagán viccelődő, de sokszor a kultúrbal tyúkszemére lépő, és mindenek felett jobboldali populista.

Így történhetett meg, hogy múlthét hétfőre virradóra (Aug. 6.) a Facebook, YouTube, Apple és Spotify, varázsütésre törölték oldalaikról a Jones által jegyzett fiókokat és tartalmakat. Mindig is tudtuk, hogy a szilícium völgy tech-óriásai balra húznak, de aki kételkedett az most bizonyosságot nyerhet. Az említett vállalatok nem tudtak stabil magyarázattal szolgálni az összehangolt akcióra. Szó esett ugyan közösségi portálok belső házirendjének megsértéséről, annak a fényében, hogy ezt nevezhetjük szervezett támadásnak Jones ellen, ez édes kevésnek bizonyul indok gyanánt. Nyilvánvaló, hogy Jones már rég óta Zuckerbergék bögyében volt, szemtelenkedése és jobboldali populizmusa miatt. A húzás azonban számos etikai, és elméleti kérdést is felvet, valamit betekintést enged egy az óriás cégek által uralt igen sötét jövőképbe.

Olybá tűnik az, hogy a jövőbe egyre inkább a számítástechnikai ipar fejeseinek, politikai ízlése fogja eldönteni, mi számít elfogadhatónak és mi az, ami gyűlöletbeszéd és tolerálhatatlan. A közösségi médián keresztüli kommunikációra ennek értelmében, nem egy adott ország törvényei vonatkoznak, hanem mindenféle önkényesen felállított és tág értelmű házirend. Nincs is ezzel semmi baj, mondják egyesek, hiszen a Facebook és társai magán vállalatok és szívük joga, hogy az általuk üzemeltetett platformon kit hagynak szóhoz jutni, és kit nem. De látni kell azt is, hogy a közbeszéd olyan mértékben jelent meg a közösségi oldalakon, hogy akár már nyilvános térnek is tekinthetjük akár a Facebookot, és így az általános szólásszabadság elveinek kellene érvényesülnie milliárdos cégvezetők politikai partizánkodása helyett. Elég csak arra gondolnunk az Egyesült Államoknál maradva, milyen mértékig befolyásolta a közösségi média a legutóbbi elnökválasztást.

Ez az egész ügy nem Alex Jones miatt fontos, hanem mert állatorvosi lóként mutatja, mire is számíthat az a jövőben, aki nem tetszik a techóriásoknak. Látható, hogy az infrastruktúránk egyre inkább magán kézben összpontosul, és egyre nagyobb mértékben online alapú. Ijesztő belegondolni a kiszolgáltatottságba, ami ezzel járhat. A piac végre elég nagy rést tudott ütni a jogállamon, ahol kibújhat keretei közül és kedvére önkényeskedhet. A jogalkotók természetesen medence hosszall le vannak maradva, és nem úgy tűnik mintha éreznék egy ilyen ügy súlyát és fontosságát. Alex Jones online kivégzése mérföldkő az üzleti körök hatalomátvételéjért folytatott harcban, és ha nem helyezünk társadalmi nyomást döntéshozóinkra még sok ehhez hasonló mérföldkő fog következni.

Sárkány Zsombor

Vlog!

Kívántál valamit?

Kívántál valamit?

Hányszor hallottam ezt a napokban a hullócsillagos augusztusban, mikor láttunk egy-egy meteort elégni a légkörben. Az emberek pedig mennek és kívánnak és ha esetleg megkérdezi valaki mit kívánt, tudjuk jól, nem hangozhat el a válasz, hiszen "akkor nem teljesül". És látod az arcukon, hogy tényleg nem mer kockáztatni, hátha nem teljesül. Aztán ugyanilyen véres komolysággal esnek pánikba ha egy nyomorult fekete macska átszalad előttük és lélekben már készül a bajra kicsit. Vagy ha törik a tükör, ajaj. Na meg persze micsoda rizikó van, ha péntek 13.-ára esik a munkanap vagy bármi, ami miatt ki kell menni balszerencsét kockáztatva a lakásból.

Hihetetlen, hogy ezek a pogány, primitív babonák milyen mélyen itták bele magukat a társadalomba. Nem irtotta ki semmilyen politikai rendszer, vagy technológiai fejlődés. A modernizmus diadalra vitte az ateizmust, a kereszténységnek minden részét nevetség tárgyává tette. Az emberek többsége pedig éli mindennapjait a spiritualitás legkisebb mértéke nélkül. Nem is tagadják a transzcendenst vagy a metafizikai létezőket. Túl vagyunk ezen. Egyszerűen nem vesznek róla tudomást, nincs róla se pro se kontra gondolatuk. Semmi. Nagy üres semmi a kapcsolata ezekkel az embernek. Akinek esetleg pedig van, ne adj Isten keresztény, hívő, azt komolyan vevő akkor nevetség tárgya lesz vagy csak rosszalló, esetleg furcsálló tekinteteké. Jó ha ilyen pragmatikus jobbos kultúrkeresztény az ember azt még megbocsájtják, vagy ha szektásan, "hitgyülisen" az akkor meg legyintenek rá, hogy bolond szegény. De ha valaki tényleg komolyan gondolja Jézus Krisztus istenségét, emberségét, áldozatát és azt a szellemiséget, amely az ebből fakadó elfogadásból az embert megérinti, na akkor a leggroteszkebb mimikával fagy be minden beszélgetés mert nem tudják hova tenni. Nem tudják hova tenni Krisztust. Hogy hogy hihet valaki egy emberben, aki Isteni inkarnációként meghal az emberekért. Hogy lehet még ilyen mesékben hinni?- kérdezik magukban. Ugyanezek az emberek aztán az egyetlen izgalmas pontját a Lokálnak a napi horoszkópoknál keresik. Meg rettegnek a macskáktól, meg az asztal sarkára való üléstől. És kimennek augusztusba és kívánnak egyet a hullócsillag miatt, de el nem mondják senkinek.

Egyesek szerint ez a neoprimitivizmus kora. Egyesek szerint a felvilágosodás akkora űrt hagyott maga után spirituális téren, mikor a kereszténységet ignorálta a társadalomból, hogy visszanyúlunk ezekhez a pogány, babonás tévképzetekhez. De azt gondolom nem. Az ember mindig is babonás és pogány volt. Vagyis a többség. Amikor a kereszténység uralkodott elvileg a középkorban, akkor sem volt abban igazán Krisztus. Csak Krisztust nyakon öntötték az addigi pogány babonáikkal. Szenteltvizes, liturgiás rituálés, rózsafüzéres, megszámlálható előre meg irt ima mantrás, a lakást védő feszületes maszlagokkal. Ezek a babonás "proliságok" pedig a mai napig megvannak keresztény berkekben. A társadalom többsége, ha pogánynak, ha ateistának, ha kereszténynek is nevezi magát, mindig is babonás, rituálékban, bizonyos cselekvésekben mágikus dolgokat látó, váró ember lesz. Kevesen értik meg az Istenség nagy egységének azt a szellemiségét, amely mindent áthat, s legfőképp a lelkünket, amely a tiszta, nemes, őszinte szeretetet alapul, és annak mértékéhez viszonyítva alakul a mi boldogságunk, vagy boldogtalanságunk az életben, nem pedig macskákhoz, meteorokhoz és dátumokhoz viszonyítva. Ezt le is kopogom.

Horváth Martin

Az ördög jobb és bal oldala 13. adás