A kereszténység nem lehet antiszemita, mert az egyéni lelkületet, szellemet nézi kizárólag és élesen szembenáll minden származással, vérségi kapcsolattal és születésből adódó biológiai determinizmussal. A kereszténység nem lehet filoszemita, ugyanezen okból, mert felette áll az etnikumok, nemzetiségek és egyéb vérségi, társadalmi konstrukciókon. "Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban"- mondja Pál a Galátákhoz írt levél 3:28-ban. Viszont a valódi kereszténység megingathatatlanul antijudaista. Mindez Lukácsi Katalin ex-KDNP-s, majd ellenzéki aktivista zsidóságba való betéréséről jutott eszembe.
A zsidóság kivételes és nagyon fontos szerepet töltött be (és feltehetőleg fog is betölteni) Isten üdvtörténeti tervében. Isten a zsidó népen keresztül üzent és hatott a világban évszázadokon át. Az Ószövetség a zsidó nép lenyűgöző, sokszor felemelő, sokszor magunkra ismerően elkeserítően kínskeserves kapcsolatát írja le az Istennel. A teológiában a reveláció progresszivitásának (vagyis a kinyilatkoztatás fokozatosságának) elejét öleli fel a zsidó nép kiválasztottsága. Abban a korban, mikor norma volt az, hogy ha ellopják a kecskédet, bosszúból a tolvaj családjára gyújtod a házát, hatalmas előrelépés volt az ószövetségi "szemet szemért, fogat fogért elv", mely arányossá tette legalább a számonkérést. Számos ilyen - az adott korban- forradalmi előremutatása volt az Ószövetségnek, sok történet és példabeszéd pedig még ennél is tovább megy.
De az Isten szellemiségének kinyilvánítása nem állt meg itt és Jézus Krisztus képében még tovább ment. A szemet szemért elvet is felváltja, az, hogy szeressük az ellenségeinket is. Az, hogy nem elég valami helytelent nem megtenni, vágyni is rá, már bűn. Mert nem a tetteket, hanem a szívet és a lelket vizsgálja már az Újszövetségben kinyilvánított Isteni Lélek. A judaizmus (és hangsúlyozottan nem a zsidóság) pedig erre mondott nemet! A zsidó főpapság, vezetőség nem értette, vagy akarta érteni a Lélek szavát és nem volt hajlandó tovább haladni Isten folyamatos önmegismertetési folyamatával. Ők a lélek és a szív helyett a tettek, szokások és rituális cselekvések rabjává tették a judaizmust. " A betűt választották a Lélek helyett. Pál apostol, aki Saulból, buzgó keresztényellenes zsidó farizeusból vált Krisztus hívévé pontosan átérezte ezt és így ír:
"Ő(Isten) tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít. Ha pedig a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy nem tudtak Izráel fiai Mózes arcára nézni arcának múló dicsősége miatt, hogyne volna még dicsőségesebb a Lélek szolgálata?" (2Kor. 3: 6-7)
És így folytatja a zsidókra nézve:
"(...) teljes nyíltsággal szólunk,13és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a mulandó dicsőség végét. De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el." (2Kor. 3:12-14)
A judaizmus később csak mindinkább szembehelyezkedik a kereszténységgel, és a Tóra mellé megírt másik szent zsidó szent könyv a Talmud később dicsekszik Jézus megölésével:
"A pészach estéjén felakasztották Yeshu Ha-Nocrit. Előtte negyven napig hírnök ment ki: ’Yeshu Ha-Nocrit meg fogják kövezni varázslásért, félrevezetésért, és mert Izráelt bálványimádásra csábította." ( Talmud bSan 43a)
Továbbá a Talmud a Gittin 57a-ban elmesél egy állítólagos történetet, ahol egy rabbi megidézi a pokolból Jézust.
" Onkelosz elment és halottidézés segítségével feltámasztotta a názáreti Jézust a sírból. Onkelosz megkérdezte tőle: Ki a legfontosabb abban a világban , ahol most vagy? Jézus azt mondta neki: A zsidó nép. (...) Onkelosz megkérdezte tőle: Mi lesz annak a férfinak (Jézusnak) a büntetése a túlvilágon? Jézus azt mondta neki: Forró ürülékkel büntetik . Ahogy a Mester mondta: Aki a bölcsek szavait kigúnyolja, azt forrásban lévő ürülékkel ítélik el. És ez volt a bűne, mivel a bölcsek szavait kigúnyolta." (Gittin 57a)
Mindezek után szinte szürreális látni azt, hogy milyen mértékű filoszemitizmus uralkodik a jobboldali keresztény közösségek körében. Talán a neoprotestantizmus így próbálja ellensúlyozni a katolicizmus középkori antiszemitizmusba hajló embertelenségét, azonban mindkét véglet hibás és messziről sem a krisztusi hozzáállás. A kereszténység nem antiszemita, hiszen egy emberileg zsidó Messiás történetét állítja példának, akiket még több zsidó ember követett és tevékenységükkel csodát tettek a pogányok között is szerte a világon. A zsidóságnak egy varázslatos útja vezet az Ószövetség helyes értelmezésén át Krisztus megértéséig és átéléséig és a Bibliában szereplő megannyi zsidó ember ezt a varázslatot átélhette, megélhette és továbbadhatta. De mindazok, akik az Ószövetségnél megálljt parancsoltak, majd a Talmuddal ellenekző irányba indultak el és létrehozták a mai judaizmust, egész egyszerűen nem rokoníthatók össze a kereszténységgel. Mert esszenciálisan ellentétes nézeteket vallanak Istenről. Ehhez minden joguk megvan, de nekünk keresztényeknek látnunk kell azt, hogy noha a Szentírásban fontos szerepet foglal ez a nép és kultúra, ez ma távolról sem összeboronálható a keresztény hitünkkel. Teljesen őrültségnek gondolom a kettős üdvösség modernkori keresztény elméletét, amelyben a zsidóknak külön szövetsége van Istennel és jelen, Jézus Krisztus nélküli állapotukban is üdvözülnek, míg mások csak keresztényként. Ez egész egyszerűen szembe megy a Bibliával és Jézussal, aki azt mondta: senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam(Jn. 14:6).
Pál apostol a kompett Galátákhoz írt levelet egy komplett keresztény közösségnek írja, akik visszapróbálnak menni a zsidó szokásokba és a zsidó, ószövetségi törvények szerint élni. Többek között Pál kijelenti: "Mi, akik zsidónak születtünk, és nem pogányok közül való bűnösök vagyunk, tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. (...) Nem vetem el Isten kegyelmét: mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg." (Gal 2: 15-21)
Lukács Katalin és a többi, olyan keresztény, akik a zsidó-keresztény testvériség illúziójában élnek, vagy nem értették meg sohasem a judaizmus lényegét, vagy nem értették meg Jézus Krisztus lényegét. Lukács azt mondja ex-katolikus hitoktatóként: Számomra Jézus egy zsidó férfi, se több se kevesebb. Lukács vagy sohasem tért meg és ismerte Jézus Krisztust, vagy a lehető legrosszabb anti-pálfordulást végzi el. Mi mást lehetne mondani erre, mint amit az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levél tartalmaz:
"Ti a Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez,Jel 14,1;Jel 21,2023az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez, akik fel vannak jegyezve a mennyekben, mindenek bírájához, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkeihez,24az új szövetség közbenjárójához, Jézushoz és a meghintés véréhez, amely hatalmasabban beszél, mint Ábel vére.1Móz 4,1025Vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok azt, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg, akik elutasították azt, aki a földön adott kijelentést, mennyivel kevésbé menekülünk meg mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk." (Zsid 12: 22-25)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése