30 évvel ezelőtt 1995. augusztus 8.-án véget ért a Vihar hadművelet, amellyel a horvát hadsereg visszafoglalta a szerbek által 1991-ben elfoglalt területek jelentős részét, és ezzel 4 és fél év után megszűnt a Horvát Köztársaság területén lévő de facto szerb bábállam a Szerb Krajinai Köztársaság. Ez a történelmi esemény azonban valójában két férfi személyes története is.
A horvát Petar Stipetić magas rangú tiszt volt a Jugoszláv Néphadseregben, mikor 1991 szeptemberében már javában dúltak a harcok a szerbek és horvátok között, Franjo Tudjman horvát elnök pedig meghívta Stipetićet az alakuló Horvát Hadseregbe. Stipetić beleegyezett de időt kért, míg hivatalosan elintézi a dolgait a jugoszláv seregben, s megbeszéli a dolgot ottani szerb barátaival. Többek között Čedo Bulattal. Tudjman elnök azonban még másnap nyilvánosan bejelentette Stipetić átállását, ezzel roppant kínos helyzetbe hozva őt. Čedo Bulattal ezután nem beszéltek és találkoztak többet. Petar Stipetić kiváló katona volt, a horvát hadsereg nélkülözhetetlen tábornoka lett, de politikailag kegyvesztetté vált. Nem volt hajlandó belépni a HDZ-be, Horvátország kvázi egyeduralkodó nacionalista kormánypártjába, valamint részt venni a horvát-bosnyák háborúban, korábbi szövetségeseik ellen. 1995-ben a Vihar hadműveletben Tudjman nem szánt neki már jelentősebb szerepet.
Čedo Bulat 1991-től a Szerb Krajnai Köztársaság Hadseregének ezredese lett és a 21. Kordun hadtest parancsnokává vált. Mikor 1995. augusztus 4.-én megindult a Vihar hadművelet, a szerb bábállam horvátországi fővárosa Knin, már másnap augusztus 5.-én elesett. A további két napban Szerb Krajina további területei sorra kerültek horvát ellenőrzés alá. A szerb bábállam kormánya és lakosságának zöme a Boszniai Szerb Köztársaságba menekült. Augusztus 7.-ére már csak a Glini melletti 21. Kordun hadtest tartott ki a horvátok támadása ellen. Basarac horvát tábornok sorozatos rossz döntései hatására a horvát hadsereg itt nem csak megakadt, de a szerb erők vissza is verték őket és ellentámadásra készültek. Tudjman elnök a fenyegető kudarcot elkerülendő, Basaracot leváltotta és a kegyvesztett, de kiváló stratéga Stipetić tábornokot tette a helyére. Stipetić új haditervet dolgozott ki és a szerb erőket megkerülve bekerítette azokat. Čedo Bulat az utolsó harcoló szerb egység parancsnokaként belátta, hogy ha megakarja menteni 5000 katonája életét, akkor nincs más választása, mint a feltétel nélküli megadás.
Bulat ezredes a Gornji Vidusevac felé vezető úton a horvát erők elé autózott, majd kiszállt. Stipetić tábornok így emlékezett vissza erre: Kiszálltam a járműből és körülnéztem, és Čedo szállt ki a járműből a másik oldalon. A háború kezdete óta most láttam először egykori beosztottam és barátomat az 5. katonai körzetből. Mivel azóta nem láttam, nem tudtam, hogy ő a 21. Kordun hadtest parancsnoka. Kiszállt az autóból és gépies léptekkel odalépett hozzám, tisztelgett és üdvözölt. Majd azt mondta " Tábornok úr, Čedo Bulat ezredes vagyok a 21. Kordun hadtest parancsnoka, ezennel átadom önnek a hadtestet és gratuálok a horvát hadsereg győzelméhez."
Stipetić tábornok ezután szintén tisztelgett, majd kezet ráztak. Ezt követően készült az ominózus fotó, ahol Bulat ezredes egy autó motorháztetején aláírja a szerb kapitulációt. Stipetić figyelmeztette, hogy még 10 ezer embere van a környéken és nem tudja garantálni, hogy valaki önkényesen nem ereszt-e golyót belé a szerb egyenruha láttán, így felajánlotta, hogy civil ruhát ad neki és autóval személyesen szállítja haza. Bulat ezredes megköszönte, de tisztelettel visszautasította, miszerint a katona, megadás után is katona és egyenruháját addig viseli, ameddig parancsot nem kap az attól való megválásra. Végül még pisztolyát sem vették el tőle a horvátok. Stipetić tábornok értesítette a környéken lévő egységeket és végül a 10 ezer katonából nem akadt egy sem, aki önkényesen eleresztett volna egy golyót. Čedo Bulat elfeledve, mellőzve a nyilvánosságtól távol élt Belgrádban 2008-as haláláig.
Petar Stipetić tábornoknak sosem bocsájtotta meg igazán a horvát politika a függetlenségét. Míg más veteránoknak az állam új házakat bocsájtott rendelkezésre, Stipetić régi házának felújítására is vonakodva adtak támogatást. 2018-ban halt meg, a horvát parlament HDZ-s elnöke még az egy perces néma felállást sem akarta elrendelni tiszteletére. Szűlővárosában Ogulinban teret neveztek el róla, amelynek felavatására a horvát kormány részéről senkit sem delegáltak. Miroslav Vidovic százados, Stipetić jobbkeze később úgy nyilatkozott: Stipetić tábornok és Bulat ezredes is végig úriemberként viselkedtek és méltósággal, emberséggel zártak le egy olyan háborút, amit távolról sem úriemberek irányítottak és méltatlanul, embertelen módon vívtak meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése