A választások után, úgy érzem itt
az idő beszélni egy kicsit a mély állam koncepciójáról. Itt az idő, hiszen
tökéletes aktualitást ad a dolognak a választások utáni szokásos hiszti, a társadalom
megfelelő térfelének részéről. Mindenki csalást kiált és a szavazatok újra
számlálását követeli. Az értelmiség ördögöt fest a falra, és a megfelelő házi újságíróknak
és műsorvezetőknek pedig habzik a szájuk és nyelveken szólnak.
De vajon mennyire jogos vagy
valóságos az épp ellenzékbe került vagy ellenzékben maradt tábor érzése, a
demokrácia vereségével kapcsolatban? Aki épp a jó lóra tett az nem fog ilyen
kételyeket megfogalmazni, hiszen örül, hogy a kedvence marad a kiszavazó show
után a villában. Aki pedig vesztett az akkor is a demokrácia haláláról fog
hörögni, ha a világ legdemokratikusabb választása zajlott le. Ez kellően
megnehezíti, hogy valaki tisztán lássa a dolgokat. Viszont pártszimpátia ide
vagy oda be kell látni, hogy a közakarat érvényesülése súlyos akadályokba
ütközik.
Itt jön a képbe a mély állam megismerésének
fontossága. Ez a közigazgatási jelenség az utóbbi időben nagyobb nyilvánosságot
kapott Trump elnöksége által, aki a szájára vette ezt a nem épp előtérben lévő
konglomerátumot, és zászlajára tűzte a „deepstate” magyarul a mély állam
befolyásának visszaszorítását. Ezek hallatán már mindenkinek akadhat ötlete
arról mit is jelenthet a deepstate. Első hallásra nekem is valami háttérben
meghúzódó manipulatív és kártékony csoport jutott eszembe. Egy kis kutatás után
rájön az ember, hogy a valóság nem ilyen egyszerű.
A politika tudománya szerint a
mély állam nem más, mint azon szakértői körök, szervezetek, összessége, amik az
állam megbízásából vagy annak részeként, olyan feladatokat látnak el, amik komolyabb
szaktudást és folytonosságot követelnek. Egy négy évre berendezkedő kormány nem
képes hosszú távú vagy rendkívül specifikus feladatokat ellátni. A politikus
csupán a felhatalmazást birtokolja és iránymutatást tud adni, szakmai
részleteket nem vagy nem mindig tud kidolgozni. Ezért alakult ki ez a garnitúra,
ami jövő-menő kormányoktól függetlenül tevékenykedik, politikusaink árnyékában
folytonosságot és szakértelmet biztosítva. A papírforma tehát nem is olyan
vészes, és ez a felállás demokráciánk része, ilyen olyan formában a korai
tizenkilencedik század óta. Miért szeretne tehát Trump elnök lesújtani erre a
látszólag szakemberekből és tanácsadókból álló segédszárnyra? És miért hoztam
fel az aktuális magyarországi választási hisztit?
A probléma, mint oly sok helyen
itt is korrupcióval kezdődik. Már Eisenhower elnök is figyelmeztetett a
mély-államba beszivárgó ipari, üzleti lobbistákra. Az állam jó megrendelő és,
pár jól irányzott ajánlással remek lehetőségek nyílhatnak meg egy vállalkozás
előtt. Innen már csak egy lépésre van az, hogy maga az oligarcha diktáljon a
politikusnak. Azóta több-kevesebb mértékben a mély állam átalakult az államnak
szakmai segítséget nyújtó szárnyból, az üzleti körök érdekképviseletévé az
államon belül. Végső soron, a mély állami szerveződések váltak a ma ismert
korrupció fő forrásává. Mindezt pont a már említett antidemokratikus jelleg és
az átláthatatlanság tette lehetővé. Az Egyesült Államoknál maradva, példának
okáért; szinte közhely az államot harci kutyaként kezelő fegyver és olaj-lobbi
ténye. Nem volt véletlen az se, hogy amerikai közpénzek
kerültek felhasználásra az idei magyar választási kampányban az ellenzék
támogatására, közli a LibertyReport. Daniel McAdams szerint főleg a vidéki
ellenzéki sajtóorgánumok kerültek támogatásra az USA által, ráadásul mindezt
Trump elnök háta mögött. Talán ez jelzi a legfényesebben azt, hogy a mély állam
a saját feje után megy akár külpolitikáról vagy belpolitikáról van szó, Trump
elnök ugyanis az eddigi USA elnökök közül pozitívabban viszonyul a jelenlegi
Magyar Kormányhoz.
Közép-Európának is megvannak a
maguk sajátosságai a mély állami működések terén. Úgy néz ki nálunk, inkább a
privatizációból meggazdagodott oligarcháké, egyéneké a főszerep, semmint a nagy
nemzetközi lobbiké. Így a cikk elején feltett kérdést megválaszolásra került e részben;
valóban szabadak voltak az idei választások? Nem! Ahogy az összes eddigi se.
Amíg nem érvényesül kellően a polgárok akarata, mert a mély államnak más
ötletei támadnak, hiába cserélgetjük a kormányokat. Nézzük csak meg az ellenzék
kampányát. Gyerekkoromból, halvány töredékes emlékekből még dereng, hogy már
akkor a kilencvenes évek végén is elhangzott minden, ami idén is. Kis és közép
vállalkozások támogatása, egészségügy, oktatás. A mély állam tevékenykedése
mellet talán nem is véletlen, hogy eddig egy kormány se bírt el ezekkel a
problémákkal. A sokat kritizált rendszerváltás lényegi bukása is talán ebben
fogható meg. Az előző rendszer a mély államon keresztül konzerválta magát,
ezzel elkerülve szinte mindenki figyelmét. Egy ilyen garnitúra lecserélése egy
kormány által, igazán nehéz dolog és kemény kezet igénylő feladat. A Fidesz
újbóli hatalomra kerülésekor nagy vehemenciával neki is látott saját
struktúrájának kialakításához, az évek során a közigazgatás és a többi hatalmi
ág heves ellenállása részben ezzel is magyarázható. De sajnos tizenkét év
alkotmányos többségben való kormányzás ide vagy oda, a mély állam normális
működésének visszaállítása helyett megszületett az újabb gólem, amit ma NER-nek
nevezünk.
A Fidesz kormányok igazi bűne nem
az, amivel az ellenzék vádolja. Nem az a baj, hogy kifüstölték az előző
rendszer szellemi örököseit a közigazgatásból. Nem is az, hogy kemény kézzel
jártak el és mertek új alkotmányt írni, és az rendszer összes elemébe
belenyúltak. Hanem az, hogy amikor végre sikerült bevenni a velünk élő Kádár-rendszer
földalatti erődítményeit egy új kezdet helyett, lemásolták az eddigi modellt és
átvették a működési elveit. A Fidesz által kiépített mély államot majd akkor figyelhetjük
meg igazán működés közben, ha már nem a Fidesz van kormányon. De nagy összegbe
fogadok bárkivel, hogy egy esetleges NER-váltó kormány pár személycsere után
roppant kényelmesen fogja magát érezni, és esze ágában sem lesz struktúrát
váltani.
Összességében tehát elmondhatjuk;
a meglátásban igaza van a jelenleg Budapesten tüntetőknek. Valóban elvették
tőlünk a döntés jogát, de nem most, és nem Orbán.
Sárkány Zsombor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése