Sárkány Zsombor- Sokadik cikk a bevándorlásról

Nem hittem, hogy még lehet feljebb rakni a lécet, de nem régiben elfogadott Sargentini-jelentés nyomán kipattanó botránynak sikerült. Kormányunk már is csőre töltötte az újabb kék plakátos fárasztó kampányát. Orbán Viktor ismét kézen fog minket és saját pénzünkből, körte/alma példára lebutítva, ismét elmagyarázza nekünk a nagyvilágot. Már alig vártam! Azt hittem a Call of Duty széria kiadójánál, senki se tud egy rókáról több bőrt lehúzni, de olybá tűnik, hogy a Fidesz megdöntötte ezt a rekordot, és új értelmet adott az „Elcsépelt téma” fogalmának. Reméltem, hogy a választások után kissé lehalkítják a bevándorlási válság miatt üvöltő szirénákat, de még mindig tudnak tekerni a hangerőn. Így hát arra vállalkozok, hogy saját magam és remélhetőleg még pár tucat ember számára bezárjam ezt a mappát.

A bevándorlásról nagyon könnyű írni és hálás téma annak, aki le akarja hordani a politikai ellenfelét mindenféle mocsoknak, lehet hazaárulózni és nácizni is egyaránt. Annak sincs nehéz dolga, aki a népet akarja riogatni emberi tragédiák szemérmetlen felhasználásával, legyen az akár megerőszakolt lány, vagy a Földközi-tengerbe fulladt kisgyerek. Lehet durrogtatni magas röptű ideológiai frázisokat, fehér genocídiumról, és humanitárius kötelességről, hogy aztán azokat bunkósbotnak használjuk egy vitában. De mindezen aljasságok csak egyre távolabb visznek minket, egy őszinte vélemény kialakításától, a valódi megoldástól pedig még ennél is messzebb.

Kezdetnek induljunk ki talán abból, hogy miért gondolja azt az európai elit, hogy a bevándorlásra szükség van? Ennek okát sose tudjuk meg a kormányunktól, csak azt, hogy Brüsszel így gondolja. De, hogy miért az rejtély marad a plebsz előtt, még a végén valaki egyet értene a derék brüsszeli honatyákkal, olyat pedig nem játszunk igaz? Az ok viszont pofon egyszerű, Európa elveszítette a versenyképességét a világpiacon. A befektetők olyan munkaerőt keresnek, mint ami a fejlődő országokban van, röviden olcsót és sokat. Az európai melós igencsak el van kényeztetve, mindenféle munkavállalói jogokkal, minimálbérrel és hasonlókkal. Ezt az ezerfejű Cézár, vagyis a piac, nem akarja finanszírozni. A megoldás tehát a befektetők visszacsábítására az, hogyha az európai béreket lenyomjuk, a népesség felduzzasztjuk. Ennek az eszköze pedig szükségszerűen a bevándorlás kell legyen, és nem a népesség természetes szaporulatának elősegítése. Hiszen a születésszám növelése, drága, és lassú folyamat.

Európa a befektetők szemében, túlfejlett. Brüsszel igazi bűne pedig az, hogy ebben az újra-iparosításban -aminek első lépése a bevándorlás- szolgaian részt vesz. Brüsszel igazi célja az, hogy „fejlődő országot” csináljon Európából. A kontinensünk nem a saját útját járja, hanem a befektetőknek akar tetszeni. Európáról lekívánkozik az a kulturális, emberjogi, technológiai, és környezetvédelmi teljesítmény, amiket az elmúlt két évszázad során elértünk. Mindez azért, hogy be állhatunk sorba kéregetőnek, Délkelet-Ázsia mögé a nemzetközi nagytőke kapujában.

Cserébe, most formálódó európai ellenzék háza táján sem túl fényes a helyzet. A hazai viszonyokból kiindulva nem hiszem, hogy a „populitsa” oldalnak lenne bármilyen B. terve, a világgazdaság mókuskerekéből való kiugrásra. Továbbra is a befektetőkre támaszkodik, és várja a sült galambot. Elhangzik ugyan a népesség természetes úton való felszaporítása, a családok támogatása. De, mint az előbb már elhangzott, ez szúnyogriasztóként hat a tőkére. Úgy tűnik kormányunknak nincs igazi terve csupán a hatalomban akar maradni, az emberek jogos aggályait és felháborodását meglovagolva. Ha az ország nem akar részt venni a nagy gazdasági versenyben, hiszen nincs szükségünk bevándorlókra, hol vannak az alternatív erőforrásokra épülő ellátó rendszerek, miért sanyargatják tovább a K.K.V. szektort, miért az ötezredik autóipari cég települ ide, az emberek igényeinek kiszolgálása és a magyar ipar létrehozása helyett? Mert, ha a bevándorlókra nincs szűkség, ezekre minden bizonnyal szűkség lesz, különben felmosnak velünk.

Jelen pillanatban mindkét oldalnak végtelenül suttyó a hozzáállása. Az elitista oldal, elfogadhatatlan módon munkaerőt importál, hogy kielégítse a befektetőket, a populista oldal pedig ezt büszkén megtagadja és azt hiszi ezzel készen is van a házi feladat. Mint mindig most is a harmadik tengely irányába kéne elmozdulni. Nem kell más szabályai szerint játszanunk. Nem vagyunk lekötelezve senkinek, és nem akarja senki kiirtani az europid rasszt. Nem szabad bedőlni az alsóbb szinteken operáló pártkatonák és ideológusok ugatásának, itt csupán üzletről és érdekekről van szó. Ezt figyelembe véve máris tisztábban látunk és meg tudjuk mondani, hogy pontosan mely játszmában nem kívánunk részt venni, és helyette milyen más játék akad? Az új játék neve, a sablon mentes önálló gondolkodás, az önvédelem, az öngondoskodás, és az értékmegőrzés.

                                                                                                                                    Sárkány Zsombor

Horváth Martin- Népszavazásról pár gondolat

Pár szót ejtsünk a népszavazásról és az azt övező aktuálpolitikai, társadalmi cirkuszról.

A kvótaellenes népszavazási kampány a fináléjához ért és ilyen erőszakosan átpolitizált légkör régen volt már Magyarországon. Merengjünk el pró és kontra a helyzeten. Brüsszelben nyilvánvalóan nem álltak el attól a szándéktól, hogy erőszakkal szétoszlassák a jövőben migránsok százezreit, akár millióit, és végső csapást mérjenek ezzel a még tradicionális szellemiség morzsáit tartalmazó Kelet-Európára is. Brüsszel magát a demokrácia védőjének tüneti fel, a diktatórikus Orbán-kormánnyal szemben. Abban az esetben viszont ha a magyar nép dönt amellett, hogy nem kér a tervéből- tehát a démosz, a nép a demokrácia vívmányával élve nyilvánítja ki akaratát- akkor Brüsszel komoly dilemma elé kerül. Vagy enged és eláll a kvóta ötletétől, vagy figyelmen kívül hagyja és kvázi nyíltan vállalja, hogy az EU ugyanolyan diktatórikus, mint az Orbán-rendszer, csak más ideológia szellemében. Egyik sem haszontalan, egyik sem marad számunkra pozitív következmények nélkül. Ilyen értelemben valóban közjogi következménye konkrétan a népszavazásnak nincs, de más tekintetben nagyon is van.

Másik vonulata ennek az egész hajcihőnek, ami körülveszi a népszavazást elég lehangoló. Egyértelmű, hogy a hatalom megpróbálja felhasználni a saját maga érdekében ezt az egészet. Politikai sikert akar kovácsolni, felhatalmazásként kívánja kommunikálni a NEM-ek magas számát a saját hatalmának és módszereinek igazolásához. Nagyjából cinkosává akarja tenni a Fidesz a magyar társadalmat. Ez pedig számára olyannyira fontos, hogy végül nem is veszi észre mennyire kimutatja nagy erőlködésében a valódi, visszataszító oldalát pártunk és kormányunk. Abban a nagy erőlködésben, hogy érvényes népszavazást csikarjon ki, az országot borzasztó visszás, nyomasztó propagandával itatta keresztül kasul. Egyébként az Orbán-kormány emelte fel 50%-osra az érvényességi küszöböt még pár éve, ne hogy le lehessen szavazni a nép által az ő törvényeiket, most pedig ezen saját hibájuk végett kétséges az ő általuk kezdeményezett népszavazás. Tipikus példája, hogy ugye "aki másnak vermet ás...". A propagandája pedig mindent elárul a valódi arcáról a hatalomnak. Leegyszerűsített, gügye, prolikat dühítő színvonalú "Tudta-e?" üzenetek és minél többször, minél több helyen való megjelenítés. Egyértelmű, hogy a hatalom a magyar társadalmat sült idiótának, 12 éves szellemi színvonalon megragadt ostoba tömegnek nézi. Sajnos van benne jelentős igazság ez tény. Azonban ha sokat kommunikál a hatalom és sok helyen így az emberekkel, egy idő után le is süllyed a társadalom szellemi színvonala majd erre a szintre. Ez a hatalomnak lehet hosszú távon jó, de valójában iszonyatosan káros, elkeserítő és veszélyes kifejlet. Ugyanakkor ne csodálkozzon a kormány ha érvénytelen lesz a népszavazása, mert az emberek többsége bizony ennyire még nem ostoba, mint szeretné. Pontosan érzik sokan mennyire álságos, gusztustalan, őket hülyére vevő az egész szánalmas kampánystílusuk. Evégett ha megcsömörlenek, és nem mennek el elegen szavazni teljesen érthető, és a következménye a kormány lelkén fog száradni. Ismét egy remek és nagyon fontos összenemzeti lehetőséget bagatellizál el kétszínű, álságos módon a saját hatalom centrikusságának okán.

Ugyanakkor óva intek mindenkit, hogy ha át is lát a szitán, akkor a liberálisok és baloldaliak véleménye legyen az övé is. Egyértelműen a nemzetközi nemzetellenes erők elakarják lehetetleníteni a népszavazást. Mert pontosan tudják, hogy komoly következményekkel járhat számukra negatív formában. Ezért ha bár nekem is a könyökömön jön ki az undorító Orbáni propaganda, igencsak nagy bajnak gondolnám, ha a balliberálisokkal, és Gyurcsánnyal lennék egy véleményen és nem akarnék elmenni szavazni. A másik pikantéria a Kétfarkú Kutyapárt nevű eredetileg viccpárt, mára inkább tragikomédiát megtestesítő bagázs. Egyértelműen az apolitikusság álarca mögé bújva buzdítanak, valójában a nemzetünk ellen. Egy történelmi, nemzeti lehetőséget igyekeznek kisiklatni. Ha tudatosan, akkor arra nincs elég alantas jelző amivel illetni lehet őket, ha pedig ezt az egészet ennyire nem látják át, az mélységesen szomorú. Az esetben ők azok a 12 éves szellemi színvonalon megragadt társadalmi réteg, akikhez előbb jutott el a liberális alantas propaganda, mint a mű-nacionalista kormánypárti alantas propaganda. Az meg még szégyenteljesebb, hogy a híveik sok-sok milliót utaltak a kétfarkú veszett kutyáknak, hogy ezt az izzadtságszagú, humort nyomokban tartalmazó, önnön elveiket szembe köpő kampányt lefolytassák. Az egészben az szánalmas, hogy a híveik pontosan azok az emberek, akik a legprolibb módon hőzöngenek, hogy mekkora korrupció, meg pénzpazarlás megy az országba és hasznos dolgokra kéne fordítani. Nos, ők megmutatták és mondjuk egy sanyarúbb sorsú vidéki kórház felszerelése helyett, pár plakátra és matricára dobtak össze.

Azt hiszem a népszavazás kapcsán mindenki meghasonlott kicsit önmagával. Aki nemmel szavaz, óhatatlanul az Orbán-kormány cinkosának érezheti magát. Illetve egy térfélen lesz még a szélsőjobb valamennyi árnyalatú társaságával, meg a kommunista Munkáspárttal és a zsidó szervezetekkel is. Aki nem szavaz az a balliberális sírásónkkal, nemzetközi kozmopolita, nemzetek eltörlésén mesterkedőkkel kerül egy platformra. A kormány egy nemzeti ügyet saját hatalmának megerősítésére használ pofátlanul, miközben a saját maga által lefektetett, szándékosan lehetetlen érvényességi küszöböt próbálja átugrani. Mindezt úgy, hogy a propagandája annyira ocsmány erőlködésbe csap át, hogy ez riasztja el emberek tömegeit majd. Eközben magukat apolitikus viccpártnak aposztrofálók lettek a politika legnagyobb alakítói, és szimpatizánsaik, akik az oktatás és egészségügybe fektetett milliókat hiányolják, össze is dobtak párat, hogy sok papír fecnire költsék. Ember legyen a talpán, aki nem kerül ellentmondásba magával ezzel az egésszel kapcsolatban. Úgy érzem, ez egyedül Fodor Gábornak és a Magyar Liberális Pártnak sikerült. Ők az Igen szavazatra buzdítanak. Nem kertel, nem ködösít, vállalja, hogy egy nemzetellenes, aki két lábbal tiporja a normális értékeket. Tömören az egész ügyben a nyílt hazaárulók a legderekasabb emberek...na azt hiszem ez megint ellentmondás.

Én pedig úgy érzem, erre az egész cirkuszra is szeretnék voksolni, egy jó nagy nemmel.

Horváth Martin