Amikor az Irán elleni háborúról akarok informálódni, nem feltétlen a nyugati narrativából, rendszeresen felkeresem a horvát híroldalakat. Többnyire sokkal több iráni forrásból, iráni szemszögből árnyalt tájékoztatással dolgoznak, és úgy általában is kevesbé negatív a horvát mainstream Iránnal. Ennek pedig egy különos oka van.
Amikor az 1930-as években megkezdte aktív szerbellenes, függetlenségi akcióit a horvát fasiszta Usztasa mozgalom Jugoszláviában, a korszellem tekintetében fontos problémával szembesült. Ideológiai szövetségeseik, a nácik fajelmélete alacsonyabb rendű szolganépnek tekintette a szlávokat. Ante Pavelic az Usztasa vezetője pedig mindent megtett, hogy a horvátok ne legyenek azok. Azzal ugyan már sokat nem tudott kezdeni, hogy a nyelvük egyértelműen szláv eredetű, sőt gyakorlatilag megegyezik az általuk olyannyira gyűlölt szerbekével, de a múlton még változtathatott. Igy született meg a horvát-perzsa rokonság elmélete. Ez a gyenge tudományos lábakon álló elmélet arra a feltételezésre épített, hogy az egykori nomád perzsa lovas törzsek egyike, a szarmaták eljutottak egészen Ukrajnáig ( ez hivatalosan is a horvátok őshazája) de később a Balkánra is. Ez eddig közelfogadott teny, arra azonban jelrnleg nincs semmi bizonyíték, hogy a horvátokkal bármi rokoni kapcsolat, eredettörténet fennállna. Egyedül a Hrvat népnév vezetheto vissza perzsa nyelvi gyökerekre.
A tudományos körökben a hun-magyar vagy sumer-magyar rokonság szintjén álló elmélet lett azonban az 1941 és 1945 között fennálló náci bábállam a Független Horvát Állam hivatalos narrativája. Igy lettek a horvátok árják. ( Irán nevének jelentése is “ árják földje”) Azonban az elmélet története itt nem ért véget.
Amikor Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét és hosszú függetlenségi háborúba keveredett a szerbekkel, nem csak a Független Horvát Állam usztasa politikusainak nevét szedték elő utcaneveknek vagy hadosztályoknak, hanem a bizonyos iráni eredettörténetet is. Horvátországban az 1990-es években hivatalos állami narrativa volt a perzsa származás, melyet az iskolákban is oktattak és megkülönböztette őket a szerbektől. Akiktől minel jobban különbözni akartak a horvátok annyi kényszeredett közösen töltött évtized után.
Az alábbi 1999-es videón Franjo Tudman, Horvátország első elnöke elemez egy iráni vázát, melyen a horvát muzeum tanúsága szerint a horvát kockás címer látható. Tudman szerint az iráni rokonság egyértelmű, és az évszázados szerb/ jugoszláv hazugságoknak köszönhetően nem kutathatták eddig ezt a nyilvánvaló igazságot. Bár a 2000-es évektől a nacionalista eredettörténet hivatalos propagandálása megszűnt, mai napik vannak hívei és nagy hatást gyakorol a horvát közgondolkodásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése