35 évvel ezelőtt 1991. március 31.-én történt a Plitvicei-incidens, a horvát köznyelvben "Véres Húsvét". A Pilitvicei-tavak a legtöbb ember számára a festői szépségű természeti csodát jelentik, de Horvátországban más jelentőséggel is bír. A horvátországi szerbek, már 1990 augusztusában kikiáltották a Szerb Krajnai Autonóm Területet Dalmácia azon területein, ahol szerbek éltek többségben. A szerb rendőrök és területvédelmis katonák nem engedelmeskedtek többet Horvátország vezetésének. Megkezdődött a "rönkforradalom", ahol a szerbek fabarikádokkal torlaszolták el az utat a többségében szerbek lakta falvak, városok előtt, hogy a horvát hatóságokat meggátolják a bejutásban. Ekkor a még csak a szerb dominanciájú Jugoszláviából függetlenedni vágyó Horvátország nem volt önálló állam, így fegyveres erői sem. Egyetlen legális fegyveres egység a rendőrség volt, amire támaszkodhatott. 1991 március 1.-én Pakrac térségében már eldörtülek a fegyverek a szerbek és a horvát rendőrség között, de halálos áldozatot még nem követelt a konfliktus. A festői Plitvicei-tavak azonban mást tartogattak.
Plitvice nem volt része az önkényesen kikiáltott Szerb Krajnai Autonóm Területnek, mert nem volt döntő többségű, egységes szerb etnikum a térségben. Ennek ellenére a Szerb Krajnai fegyveres erők március 28.-án elfoglalták Plitvicét, és a helyi felfegyverzett szerb kisebbség segítségével menesztették a a Plitvicei Nemzeti Park horvát vezetőségét. A helyzet stratégiailag is fontos volt, mert így ellenőrzésük alatt tudták tartani a két szakadár szerb entitást (Glini és Krajnai Autonóm Terület) közötti utakat. A horvát különleges rendőrség mindösszesen egy páncélozott járművel, és több személyautóval, buszokkal érkeztek a helyszínre 1991 március 31.-én. A szerbek reggel 7 órakor váratlan rajtaütésszerű támadást intéztek Plitvice mellett a konvoj ellen, amiből heves tűzharc alakult ki. Josip Jović a 21 éves horvát rendőr és Rajko Vukadinović 31 éves szerb rendőr életét vesztette. Ők voltak a Horvátországi-háború első áldozatai. Egy horvát, egy szerb.
 |
| A horvát különleges rendőri egység bevetés előtt és után 1991. március 31. Plitvicei-tavak |
Az események után a szerb parlament rendkívüli ülést tartott és ennek nyomására a JNA(Jugoszláv Néphadsereg) bevonult Plitvice térségébe a Zágrábi kormány tiltakozása ellenére. Ekkor még sok horvát is reménykedett, hogy a JNA valóban független és béketeremtő tud lenni a horvát és szerb fél között, ahogyan azt ígérte. Április 2.-án JNA ultimátumot adott a horvát rendőrségnek a terület elhagyására, amelyet megtettek azért cserébe, hogy Plitvicében egy horvát rendőrőrs működhet. Július 1.-én a JNA blokád alá vonta a horvát rendőrőrsöt, 5 nappal később pedig a Szerb Krajnai erőkkel közösen támadást indított déli irányba a ZNG horvát civilekből álló önkéntes erői ellen. A Plitvicei-tavakhoz vezényelt JNA lett a kiindulópontja megannyi támadásnak horvát területek ellen a nyár folyamán. Augusztus végére a JNA elfoglalta a Plitvicei rendőrőrsöt, majd megkezdődött a vukovári-csata utáni második legvéresebb városostrom a plitvicei JNA közreműködésével, Gospić-ostroma. Plitvice több, mint 4 évig maradt az addigra de facto szerb bábállammá vált Szerb Krajnai Köztársaság része, amely idő alatt szisztematikusan megtisztították a régiót a horvátoktól. Csak 1995. augusztusásban foglalta vissza a Horvát Hadsereg a Vihar-hadművelet keretében. A turisták lassan újra visszatértek, hogy gyönyörködhessenek a festői régió szépségeiben, amely a háború etnikai tisztogatásainak nyomán ma is Horvátország egyik legritkábban lakott területei közé tartozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése