Elkúrtuk az időnket (filmkritika)

A cím népiképp túlzás, hiszen eleve, amolyan katasztrófaturizmusnak fogtuk fel az Elk*rtuk megnézését. Mindemellett mindent megtettem, hogy minél objektívebben nézzem a filmet és próbáltam elvonatkoztatni mindattól amit a film hátteréről, alkotóinak kötődéséről, feltételezhető szándékáról, 2006-ról, meg úgy az egész magyar politikáról tudok. Ugyanis nem vagyok híve annak, hogy egy filmet csak érzelmi, ideológiai alapon 1-esre pontozzak az IMDB-n. Ha pedig az Akarat diadala című náci propagandafilm klasszikust sikerül objektíven, művészetileg értékelnie a legtöbbeknek, akkor adjuk minimum ezt az esélyt az Elk*rtuknak is. 

Elöljáróban annyit, hogy még mielőtt láttam a filmet, kicsit még vártam is, hiszen nagy igény lenne a 1990 utáni magyar történelem legjelentősebb eseményének filmfeldolgozására. Annak idején, kamaszkorom hajnalán nagy izgalommal néztem az MTV-ostromának közvetítését, majd izgatottan mentem haza minden nap a suliból, hogy a napi balhét megnézzem hogyan áll. Kíváncsi voltam, mit tudnak ebből a mozivásznon átadni. Aztán persze látva Kálomista arcán sugárzó mentalitást, pár snittet és legfőképp megtudva a film címét, hát komolyan tartani kezdtem a végkifejlettől. Ez a cím egyébként olyannyira zavart, hogy mindent megtettem, hogy nehogy ki kelljen mondanom akár egy pénztárosnak is, hogy "az Elkúrtukra jöttem", amit az online jegyvásárlás csodájának köszönhetően sikerült is elkerülni. Nagyon érdekelne, hogy ezzel a logikával Kálomistáék a tengerentúlon mit kezdenének. Például egy Bill Clinton bukását vászonra vitt alkotással, azzal a címmel, hogy Lesz*ptak. Vagy elég ha egy Szex és New York adaptációt csinálnának Budapesten Megb*sznak címmel. Komolyan gondolom, hogy ez az ortó névadás akkor is megbocsájthatatlan lenne, ha amúgy a film zseniálisra sikerült volna. 

Magára a filmre meglepően sokan jöttek el. Nem tudom mennyi volt a hozzánk hasonló katasztrófaturista, de sok fideszes arc volt, akik kiöltöztek, mintha színházba jöttek volna, na meg ízléstelenül elegáns fidelitasosok is megjelentek és ellőtték a kötelező fotót magukról, hogy jelenthessék a központnak, hogy megcselekedték, amit megkövetelt a haza. A film pozitívumai az első pár percben kiderülnek. Az operatőri munka kifejezetten szép, ízléses, háttérzenével kiegészítve az egész atmoszférája jó egy politikai thriller jelzővel aggatott alkotásra. A színészek is rendben voltak, arról nem ők tehetnek, hogy túl sok jó szöveget és karaktert nem írtak nekik az átlag sablonokon túl. Mert az Elk*rtukot azzal kúrták el, hogy a szép csomagolás és tálalás mellé igazán tartalom nem járt. A forgatókönyv a Fidesz 2006-ról alkotott konteójából és egy B-kategóriás sablon politikai thriller ötvözéséből áll. Minden objektív szemléletre tett igyekezetem mellett is, menthetetlenül propagandafilm. Süt róla, hogy a fő cél nem egy hiteles történelmi film, vagy úgy általában egy jó és elgondolkodtató film alkotása volt, hanem a Fidesz 2006-ról alkotott narratívájának a letömése a torkunkon. Amitől még egy jó propagandafilm lehetne, csakhogy a Fidesz 2006-os konteója több sebből vérzik, nem csak leírva, kimondva, de bizony 2 órában a mozivásznon is. Addig teljesen rendben van a történet, hogy megtudják az MSZP-sek, hogy az öszödi beszéd felvétele eljutott a Fideszhez és a nagygyűlésükön akarják bemutatni, ezért elvéve a dolgok élét, inkább ők maguk szivárogtatják ki. Az, hogy az MTV-székházat hagyják elfoglalni, és szándékosan nem küldenek erősítést a rendőröknek, szintén reális, és régóta gyanús esemény volt például a pár utcával odébb várakozó, bevetésre kész, de végül sohasem bevetett rendőrök hada. Miközben az MTV-hez nem küldték őket sohasem, inkább hagyták eszkalálódni, majd veszni hagyni a TV-t. Azzal, hogy egy randalírozó, fasiszta csürhe látszatát tudták a tüntetésekről kelteni, tökéletesen vette el a kedved a további, jóérzésű emberek tömegeinek tüntetésétől és így a kormány megbuktatásának kockázatától is. Bár az események mindenféleképpen spontán alakultak ki a valóságban, a hatalom nyilván próbált érdeket csinálni belőle magának. Egyébként ezekre a film annyira nem tér ki, ahogy nagyon sokmindenre nem. Nem mutatja be, hogy a TV-székház ostromát megelőzte, hogy egy petíciót akartak átadni, amit nem voltak hajlandóak átvenni ott. Nem mutatja be, hogy a tömeg evégett érkezett oda és nem mutatja be azt a feszült órákig tartó hangulatot, mire elpattant a húr. Sőt, igazából ha valakinek fogalma sincs mi történt 2006-ban a filmből a büdös életben nem tudja meg, hogy mi a francért ostromolják épp az MTV-t. Egyszeriben csak úgy ostrom van és harc. Aminek a jelentős részét igyekeztek megoldani korabeli archív felvételekkel. Nyilván nem volt pénz és energia elég statisztára, meg rongálandó dologra. Így ahhoz képest, hogy a valóságban hosszú órák, izgalmas történésekkel tarkított harcok árán foglalták el végül a tünetők az MTV-t, a film vajnyi keveset mutat be belőle. Nem tudjuk hogy miért és hogyan kezdődik, ahogy azt sem mutatja be, hogyan ér véget. Egyébiránt az október 23.-as eseményeket a film nemes egyszerűséggel be sem mutatja. Persze ha már nem volt pénz és ember a TV-ostromnál sem, akkor egy Tankra végképp nem futotta meg hídblokád felvételekre. A Viszkis is ezzel okozott csalódást nekem, hogy a szökése utáni 3 grandiózus bankrablását és a hajtóvadászatát kihagyták. Valahogy mire a katarzisig érne egy sztori, a magyar filmesek elfáradnak. Szóval aki azért akarja ezt megnézni, hogy a 2006-os utcai harcokat láthassa játékfilmben, az ne tegye, mert csalódni fog. 

A film egyébként annyira a Fidesz konteó átadására koncentrált, hogy totálisan elvárja, hogy tudd mi történt pontosan 2006-ban. Történelmi filmnek alkalmatlan. Politikai thrillernek pedig nagyon bárgyú és logikátlan. A narratíva azt is az MSZP vezérkarára, egészen pontosan Dobrevre, Szilvásyra és Karácsony Gergelyre meg Hann Endrére akarja rátolni, ami október 23-án történt. Valahogy úgy akarja tekerni a logikát, hogy úgy tűnjön az MSZP-nek jól jön egy rendőrterroros civil tömegoszlatás az 1956-os forradalom 50. évfordulóján. Ez viszont már olyan nyakatekert, hogy sehogy sem megy át a nézőnek. Már, aki nem elvakult Orbán hívő. Amíg az MTV-s magyarázat működik, hiszen nagyrészt valóságos alapokon áll és logikailag is koherens, addig az október 23.-as események MSZP-re kenése ordítóan sántít. De hát nem forgathatták le úgy a filmet mégsem, hogy a Fidesz szándékosan szervezte az Astoriára a naggyűlését, hogy a hívei keveredjenek a rendőrök által oszlatott tömeggel, így kiprovokálva azt a helyzetet, hogy mártírt csinálhasson a saját híveiből és kommunista terror örökösének mutassa be a fennálló kormányt, ami ártatlan civileket ver véresre. Mint mondtam, egy jó propagandafilmhez, kellene egy jó, koherens és hihető propaganda is. Ami pozitívumként említhető még, a 2006-os korabeli hangulatok visszaadása a Nokia telefonokkal, rádióban szóló zenékkel és Pöttyös automatákkal. Hibaként egy N betűs rendszámú autót szúrtam ki, aztán persze lehet a kuka mellett heverő boroscímkék nem korhűek, viszont masszívan alkoholizáló hétvégi programjaimat csak pár évvel 2006 után kezdtem így nem tudom sem cáfolni sem megerősíteni a hitelességüket.  

Mindent összevetve koherensen eladható, logikus narratíva nélkül rohadt unalmas és bosszantóan érthetetlen az ELk*rtuk. Ha úgy nézem, mintha nem is magyar lennék, akkor 2 órányi nagyon szépen felvett logikátlan események halmaza és két ember érthetetlen szenvedése az eseményekben. Ha pedig magyarként nézem, ismerve minden hátterét, akkor menthetetlenül egy ízig vérig propagandafilm. Propagandafilm, ami felejthető. Olyannyira az, hogy nap végére már majdnem el is felejtettem, hogy moziban voltunk a barátaimmal, nem pedig szokásosan csak összeültünk megvitatni az élet nagy dolgait pár alkoholos ital társaságában. Mindenesetre ezeket a sörös és boroscímkéket már megjegyzem, hátha egyszer viszont látom pár évtized múlva a NER történetét feldolgozó moziban. Ami remélem koherensebb és jobban átgondolt lesz. Mert igény a közelmúlt magyar politikai eseményeit feldolgozó filmekre lenne. De csak ha nem kúrják el, mint most ezt.

Horváth Martin

Jézus vakot gyógyít

“Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus így válaszolt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” ( Jn 9:1-3)

Jellemző, hogy az ember a problémák okában valami előzménnyel kapcsolatos ok-okozati összefüggést keres. “ Előző életemben biztos xy-t tettem” halljuk jó párszor. Vagy csak a “ miért ver engem az Isten” kezdetű babonás strófákra elég ha gondolunk. Jézus azonban világossá teszi, hogy az Isten a mi szempontunkból paradox, s teljesen ellenkezik a világ logikájával. Ha mindenáron ok-okozati összefüggést akarunk találni a jelen sors és valami előzmény között, csak is Origenész ókeresztény teológus gondolata jöhet szóba. Elmélete szerint Ádámban és Évában mindannyian, minden valaha élő ember már jelen volt egy előző szellemi világban ( Édeni létállapot) így mindannyian kivettük valamilyen módon a részünket az eredendő bűnből. Miután az ebből fakadó létállapotbeli romlás megtörtént, letaszítódunk erre a világra, melyet most is ismerünk. Itt a büntetés ha úgy tetszik, maga a jelenlegi életünk. Az eltérő sorsokat Origenész bűnbeesésben való eltérő mértékű részvétellel/ egyetértéssel magyarázza. Azaz ha valaki kevesbé részesül ebből a világból, - mint teszem azt fogyatékos-, az éppenséggel megmenekül a leromlott világ behatásaitól legalább részben. Itt a világi logika megfordul. A vak, az értelmi fogyatékos, a szegény, a sikertelen az áldott állapot birtokosa, a sikeres, befutott, gazdag pedig a súlyosabb helyzetben lévő.

Valamiféle lelki tanítás és fejlődés ennek a beismerése és amolyan isteni egyensúly és igazságszolgáltatás, mikor a két embertípus viszonya krisztusi szellemiségben létrejön.

“Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” (Róm 15:1)

Amikor az elesettekhez és a rászorulókhoz fordulunk, sok esetben észrevehetjük, hogy sokkal jobban értékelnek olyan “apró” örömöket, melyek minden embernek adottak, csak a világ ügyesbajos felesleges mindennapi dolgai és céljai eltakarják őket előlünk. Szeretni, békességben lenni, örülni egyszerű dolgoknak, egy érintésnek, egy gesztusnak, egy jó szónak, az egyszerűen szépnek, ami körülvesz. Ez az Isten esszenciája. S nem csak jobban látják ezeket a világra vakok, hanem ha segítünk nekik, és más embertársainkon, utólag mi magunk is sokkal inkább érezzük és meglátjuk ezt a cselekedetekben és a másik emberben. Így nyer értelmet mikor Jézus a - világi logikával nézve-, nyomorultra azt mondja “ azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá váljanak rajta Isten cselekedetei”