Közel-Kelet gyorstalpaló

 Miután a Közel-Kelet és a környező iszlám világ ismét a hírek középpontjába került, ismét belém nyilallt a felismerés, hogy az emberek jelentős részének fejében még mindig a muszlim=arab illetve terrorista jelzők jutnak eszébe, egyfajta pavlovi reflexként. Sokakat talán meglepetésként ér, de Afganisztánban például egy fia arab sincs. Ráadásul az arab országok zöme még csak nem is ellenséges az USA-val, éppen ellenkezőleg. További fun factek örömére, jöjjön egy tömör Közel-Keleti gyorstalpaló.

1. Arab-félsziget

 

- Szaúd-Arábia: 

Szaúd-Arábia tipikusan a térség főkolomposa. Hatalmas ország az Arab-félszigeten. Neve is tanúsítja itt bizony arabok élnek. A szunnita iszlám Mekkája. És nem csak képletesen. Valóban itt található az iszlám vallás legszentebb helye, Mekka. Ahogyan a második legfontosabb, Medina is. Az ország az arabokról és az iszlámról alkotott sztereotípia megtestesítője. Sivatag, arabok, szunnita muszlimok, sejkek, olajbárók. A demokráciának se híre, se hamva. Mai napig egy abszolút monarchia, ahol a királyi család fennhatósága alá tartozik minden. Jól olvastad, abszolút monarchia. Nem holmi alkotmányos monarchia, ahová az európai királyságok már a 17.-18. században eljutottak, hogy legalább egy nyavalyás parlament legyen a király mellett. Nem, itt ténylegesen nincs parlament, sem pártok. Egy darab se. Meg ilyen női jogok, meg hasonló badarságok kiváltképpen nem. Hogy nem hallottál róla sokat a hírekben? Ez annak az oka, hogy az USA-nak (ergo a Nyugatnak) nagy puszipajtása Szaúd-Arábia. Elvégre a világ 2. legnagyobb olajkitermelő országa és a legnagyobb olajexportőr. 

Tömören: arab, szunnita, USA-barát

- Kuvait, Bahrein

Olaj, olaj, olaj. Ez az ami először eszünkbe jut erről a két - a térségben aprócska- kulturálisan hasonló országról. Egyértelműen arab országok, hasonló politikai rendszerrel, mint Szaúd-Arábia. Vele ellentétben azonban vallásilag nem olyan heterogén. Jelentős, a szunniták arányát leköröző síita népességgel rendelkeznek. Az Öböl-háborúról talán mindenki hallott. Nos, az USA egyértelműen itt atyáskodott és azóta is megkérdőjelezhetetlenül nagy cimborái az amcsiknak. 

Tömören: arab, szunnita-síita vegyesen, USA-barát

-  Omán

Gyakorlatilag megismételhetnénk azt, amit Kuvait és Bahrein esetében már olvastunk, azzal a nagyon érdekes különbséggel, hogy se nem szunnita, se nem síita többség van az országban. A világ egyetlen ibádi muszlim többségű országa. Az iszlám három fő ága közül, a háridzsita iszlám egyetlen mai napig fennmaradt változata. 

Tömören: arab, ibadita-szunnita vegyesen, USA-barát

- Egyesült Arab Emírségek

Mindenki ismeri Dubaj nevét. A proliveretés Mekkája. Igen, ez csak szimbolikusan Mekka. Ahogy Dubaj istentelen prosztó példája is mutatja, az EAE nem igazán akar beleszólni vallásilag a többség életébe. Szép szóval vallási toleranciának hívei. Gyakorlatilag az olajpénz annyira megzabálta a lelküket, hogy se Allah, se ember nem parancsolhat nekik. Persze jobb, mint a kézlevágós történetek az iszlámot túl komolyan vevő rokonaitól. Egyébként masszívan a szunnita iszlám visz mindent az országban papíron. Érdekesség, hogy bár a nevében is 'arab" országban igencsak kisebbségben vannak az arabok. A lakosság felét dél-ázsiai és indiai (főleg vendégmunkások) adják. Az őshonos népességen belül pedig a másik félen perzsákkal osztoznak. Mind a belpolitikai helyzet, mind a külpolitikai hozzáállás viszont egyezik a fentebb említettekkel.

Tömören: arab-perzsa-egyéb vegyesen, szunnita, USA-barát

- Katar

Amilyen aprócska, olyannyira érdekes. Persze nem a politikai berendezkedése, vagy az USA-hoz való elkötelezettsége tekintetében. Nem, nem is ő lesz az, aki ne fulladna bele az olajba. Viszont, bár a katariak zöme arab, a lakosság alig több, mint 10%-át teszik csak ki. Az ország dugig van indiai, pakisztáni és egyéb dél-ázsiai muszlimokkal. Oh, bocsánat, annyira tele van, hogy nem csak muszlimokkal. A térségben rendhagyó módon legalább 15% keresztény és 15% hindu él. Az őshonos katariak egyébként szunniták. 

Tömören: multikulti( de alapvetően arab) szunnita-keresztény-hindu vegyesen, USA-barát

Jemen:

Mondhatnánk Jemen egy üdítő kivétel, de az üdítő jelző nem állja meg a helyét. Maguk a jemeniek sem örülnek a különcségüknek, ugyanis az Arab-félsziget legszegényebb állama. Rohadt balszerencsés helyen húzódnak a határai, ugyanis ahol ő van, addigra az olaj elfogyott. Ebből a buliból annyira kimaradt, hogy agrárországként próbál tengődni, a nem túl jó adottságaival. A lakosságának a zöme el is vándorolt a szomszédos országokba dolgozni. Egyébként politikailag is kivétel: köztársaság. Bár ez senkit nem érdekel a nyomorban. A működéséről pedig sokat elárul, hogy a jelenlegi hivatalban lévő elnök éppen "házon kívül van" száműzetésben. Mivel semmi érdekes nincs Jemenben gazdaságilag, így az USA le se szarja. Gyakorlatilag szinte csak Kínával és más ázsiai, közel-keleti országokkal kereskedik. Egyébiránt arabok, és szunniták.

Tömören: arab, szunnita, világpolitikailag semleges

2. A Közel-Kelet szíve

- Izrael: 

Izrael némiképpen kakukktojás, hiszen egyrészt a térségben 1948 óta van jelen (több mint ezer év után), illetve se nem arabok, se nem muszlimok élnek itt, hanem zsidók. Különleges, hogy egy szóval leírható, hiszen a zsidó mind etnikum, mind vallás és gyakorlatilag az egyetlen máig fennmaradt nagyobb vallás, mely egy néphez köthető, annak saját vallása. Izraelnek ennek ellenére jelentős részét adják az arabok, mindannak ellenére, hogy Palesztinával és az egész környező régióval vérmes hadban állnak újkori létezésük első pillanatától. Hogy USA-barát országról van szó? Naná! Nem is barátság ez, hanem brománc.

Tömören: zsidó-arab vegyesen, judaizmus-iszlám vegyesen, USA-barát

- Palesztina:

Palesztina nehéz helyzetben van. A világ országainak valamivel több, mint a fele ismeri el a létezését (Magyarország egyébként igen). Palesztinokról és palesztin identitásról beszélni nem könnyű feladat, hiszen ez gyakorlatilag ma Izrael nélkül nem létezne. Általában szeretik a térségben a bibliai korban élt filiszteusokról eredeztetni magukat, ám ennek a valószínűsége a Románok eredettörténetével vetekszik. Gyakorlatilag arabok, zömében szunnita muszlimok. A Palesztinát alkotó két egymástól elhatárolható rész Ciszjordánia és a Gázai övezet térségében azonban jelentős számú zsidó kisebbség is él. A USA-val és a Nyugattal való viszonya korántsem valami rózsás, bár az utóbbi évtizedekben kifejezetten ellenségesnek sem nevezhető. 

Tömören: arab-zsidó vegyesen, iszlám-judaizmus vegyesen, Világpolitikai helyzete bonyolult

- Libanon:

Libanon nagyon pikáns helyzetben van. Addig rendben van, hogy a lakosság gyakorlatilag egésze arab származású, de vallásilag annál izgalmasabb terep. Nem csak, hogy nem szunnita többségű ország, de még csak iszlám is éppen csak. 30% alatti a szunniták aránya de nagyjából ugyanennyi síita is van az országban, ami érdekes, hogy a maradék részét a lakosságnak, a Közel-keleten egyedülálló mértékben, keresztények adják. Mivel a világ kb. egyetlen síita terrorszervezetnek minősített csoportja, a Hezbollah itt ténykedik, az USA-val és a Nyugattal való viszonya kissé komplikált. És szépen fogalmaztunk. 

Tömören: arab, síita-szunnita-keresztény vegyesen, többnyire USA-ellenes

- Szíria:

Szíriáról sokat hallhattunk az utóbbi időben. Először az USA igyekezett megtámogatni minden, az akkori USA-ellenes hatalmat megdönteni kívánó tüntetést, ami először polgárháborúba, majd az Iszlám Állam terrorjába csapott át. Sokat nem értek el végül, mert ugyanaz az Asszad került vissza az elnöki székbe, akivel az USA fasírtba van. Az oroszok viszont szeretik. A lakosság nagy része arab, de örmény és kurd kisebbség is számottevő. Vallásilag a lakosság döntő többsége szunnita muszlim, de külön érdekesség, hogy az ország vezetői már hosszú ideje az elég underground síita alirányzat, az alaviták közül kerülnek ki.  Őket a többi síita és szunnita is nehezen ismeri el olykor muszlimnak. Jelentős, 10%-ot meghaladó keresztény is él az országban.

Tömören: arab, szunnita-alavita-keresztény vegyesen, USA-ellenes

- Irak:

Szintén híres terep. Elsőre Szaddam Husszein uralmáról volt hangos a média, majd 2003-at követően az USA által indított háború került célkeresztbe, de az Iszlám Állam térnyerését sem úszta meg a térség. Irak az a hely, ahol tipikusan arabok élnek, de jelentős a kurd kisebbség is. A lakosság szinte teljesen muszlim, viszont elérkeztünk ahhoz a régióhoz, ahol már határozottan a síiták vannak többségben, nem pedig a szunniták. Olyan 60%-30% arányban a síiták javára. Persze regionálisan elkülönülnek és utálják is egymást. A 2003-as USA misszió óta, mikor képes funkcionálni ez az állam, akkor egyébként USA-barát állásponton áll. 

Tömören: arab, sítia-szunnita vegyesen, USA-barát

- Jordánia:

Jordánia az a hely, mely a térségben egyedülállóan még királyságként üzemel. Gyakorlatilag arab ország, viszont ez rengeteg palesztin, iraki és szír menekültből is tevődik össze. Mindenki szunnita. Politikailag semleges, az USA-val fasírtban nincs, de nem is világi cimborák. 

Tömören: arab, szunnita, Világpolitikailag semleges

3. Észak-Afrika

- Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó:

Vitatható, hogy a Közel-Kelet részét képzi e a térség, azonban kulturálisan meglehetősen hozzákapcsolódik. Olyannyira, hogy az egész régió összes országát dióhéjba összecsapva tudjuk elemezni, kardinális lényegi különbségek nélkül. A térség országai kivétel nélkül arabok. Ahogy egyre nyugatabbra haladunk, a lakosság arányát egyre inkább teszik ki a berberek (észak-afrikai őshonos nép), azonban kulturálisan és külső jegyekben is mára olyannyira közel áll az arabhoz, hogy lényegi különbséget nem tartanak számon. Az összes ország megkérdőjelezhetetlenül szunnita hegemóniájú. Politikailag 2011-ben az "arab tavasz" címszóval jelzett akcióban ellett döntve hová tartoznak, illetve a fennálló rendszerek, (Pl.: Kadhafi Líbiája) meglettek döntve. USA-puszipajti azóta mindenki. 

Tömören: arab, szunnita, USA-barát

4. Irán és a többi kakukktojás

- Irán:

A térség másik főkolomposa Szaud-Arábia után. De Szaúd-Arábia totális ellentéte. Utálják is egymást. Se nem arab, se nem szunnita, se nem monarchia. Iránban perzsák élnek, de nagyon jelentős a kurdok aránya is. A lakosság szinte teljes egészében, a világon egyedülálló módon síita muszlim. Politikai berendezkedése az 1979-es forradalom óta szintén sajátos. Egyszerre vannak jelen politikai pártok, választások, maximum 4 ciklussal rendelkező elnök, miközben az ország mégis egy teokrácia, amit a mindenkori ajatollah, a legfelsőbb síita vallási vezető felügyel, és a vén papokból álló Örök tanácsa. 1979-ig a szokásos olajjal seftelő USA-csicska országok közé tartozott a régióban, azonban az 1979-es forradalom óta, kevesebb olyan állam van a térségben, ami jobban gyűlölné az USA-t és Izraelt. 

Tömören: perzsa, síita, USA-ellenes

- Afganisztán: 

Afganisztán államként gyakorlatilag értelmezhetetlen, inkább sok regionális törzs szövetsége. Ezek a törzsek azonban kelet-iráni népek (tádzsigok) és pastuk, de vannak szintén perzsául beszélő népek, üzbégek és sokan mások. Többségében szunniták, de jelentős a síiták aránya is. Nagyon nyugatbarát hely sohasem volt, leszámítva a félig-meddig működő 2001-2021 között fennállt USA által megszállt államváltozatot. Mind előtte, mind a tálib hatalomátvétel után megkérdőjelezhetetlenül USA-ellenes.

Tömören: perzsa-pastu-egyéb vegyesen, szunnita-síita vegyesen, USA-ellenes

- Pakisztán:

Pakisztán eleve 1947-ben vált ki Indiából, ami önmagában is egy etnikai kavalkád. Pakisztán nem kevésbé örökölte ezt. Indiában is számottevő pandzsábik alkotják a lakosság legnagyobb részét, de szorosan mögöttük vannak itt is a pastuk, szindik és sokan mások. A lakosság zöme szunnita, de egy majdnem 20% síita is él az országban. Ezenkívül megemlíthető egy hindu kisebbség. A hivatalos nyelv az urdu, ez is a hindi nyelvet fedi csak arab átírással. Amit egyébként a nem pandzsábiak nem is igazán tartanak anyanyelvüknek. Politikai helyzete? Igazából az USA elhitte, hogy jóba van vele, de kevés ország területéről érkezett nagyobb támogatás a táliboknak, mint Pakisztánból. 

Tömören: pandzsábi-pastu-egyéb, szunnita-síita, inkább USA-ellenes