Második
rész. 2018 Február:
Régóta nem volt példa ilyen sok hóra és ekkora hidegre, február második felében
elkezdődött az igazi tél. Bár későn ért ide hatás nem maradt el, az olykor -10
Co -ot elérő fagy remélhetőleg
megritkította a kártevő állományt, a takaró rétegnek pedig, 20-30 cm vastag hó,
sietett a segítségére a talaj megóvásában.
Miközben
a kert aludt, elgondolkodtam hogyan fogom a módszer eredményességét bebizonyítani kicsit objektívebb, kézzelfoghatóbb módon is. A talaj, fizikai
esetleg kémiai, biológiai tulajdonságainak megismerése jó meggyőző erővel bír.
Különösen égető kérdés, és nyomós érv a módszer mellet az, hogy a talajunk
menyi vizet tud megtartani, tekintettel az éghajlatváltozás okozta nyári
aszályokra. Így hát az első és legfontosabb dolog a talajnedvesség vizsgálata
lesz!
A
bevetésre kerülő módszer igen egyszerű:megvizsgáljuk a talaj tömegének mekkora
hányadát teszi ki a víz? Vegyünk mondjunk egy kiló talajt a fedőréteg alól,
mérjük meg, majd mikor már teljesen száraz ismét csak mérjük meg. A két tömeg különbsége
megadja az elpárolgott víz tömegét. Ha összehasonlítható és valóban értékelhető
adatot szeretnénk kapni, még vár ránk egy kis matek. Számoljuk tehát ki, hogy a
szárítás előtti minta, tömegének hány százaléka a távozott víz tömege, így az
úgynevezett tömegszázalékot fogjuk megkapni, aminek képlete sokaknak ismerős
lehet:
W%(Talajnedvesség)=( m1(Távozott
víz tömege)/m2(Szárítás előtti minta tömege))*100
Szándékomba
áll kontroll gyanánt egy agráripari módszerrel megművelt szántóföldről is
mintát venni és hasonló mérést végezni, hogy legyen is mivel összehasonlítani a
kapott adatainkat. Valamit puszta kíváncsiságból többször is meg fogom
ismételni a vizsgálatot különböző körülmények között. Például nagy aszályok és
forróság idején, vagy eső után nem sokkal, ezzel is teljesebb képet kapva
arról, hogy viselkedik a talaj.
Nagy
jelentőséggel bírhat még az is menyi szerves anyag van a talajban. A talajban
élő lebontó szervezetek ugyanis ebből a szerves anyagból állítják elő a
növények számára fontos tápanyagokat. Szeretnénk tehát megtudni menyi üzemanyag
áll rendelkezésükre?
Hasonlóan
az előző módszerhez ismét a tömegkülönbségből fogunk kiindulni, de ezúttal
feljebb tekerjük a hőfokot. Ahhoz, hogy a talajból távozzon a szerves anyag,
550 Co-ra lesz szükség.
Kiégetés után ismét kiszámolhatjuk a tömegszázalékos összetételt de ezúttal a
talaj szerves anyagának tartalmának százalékos arányát fogjuk megkapni. Az
ehhez szűkséges felszerelés és lehetőség még függőben van így nem szeretném
elkiabálni magamat, de a szándék megvan!
Visszatérve
a jelenbe, a hó idén rendkívül sokáig maradni látszik. A márciusba már jócskán
belecsúszva még mindig nem lehet kint tevékenykedni. Ezért is a késés a
naplóval, gyakorlatilag még február van bármit is hazudik a naptár. Egy képpel
búcsúznék amíg a hó elolvad és neki nem lehet fogni a tavaszi munkának:
Sárkány Zsombor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése