A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Izrael. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Izrael. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 8., szerda

A cionista-kereszténység tévtanítása

Keresztény ember nem lehet antiszemita, ahogyan nem lehet filoszemita sem! A kereszténységet már besározta a 20. század az antiszemitizmussal a klerikálfasizmusok által, most a 21. században filoszemitizmussal keni össze a populista jobboldal. Előbbi a pogánysággal kötött paktumot, jelenkori a cionista zsidó-keresztény kultúra sohasem létezett legendájával.


Az Újszövetségben két csoporthoz szól Jézus és az apostolok: pogányokhoz és zsidókhoz. Mindkettőhöz az üzenet világos: térjenek meg! Egyik sem jobb a másiknál. Horizontálisan messze van ez a kettő egymástól de Krisztustól vertikálisan ugyanolyan messze. Aki krisztusi ember lesz felülemelkedik ezen “ kasztján”, ahogyan Pál apostol mondja: Krisztusban tehát nincs zsidó sem görög… ( Gal. 3:27)

A 19. század amerikai neoprotestáns mozgalmainak cionista-keresztény tévtanításából ered ez az egész “ zsidó-keresztény kultúra” mítosz mely megfertőzte a legtöbb egyházat és az egész nyugati jobboldalt. A korai őskeresztény egyháztól kezdve a 20. századig elfogadott volt keresztény berkekben, a szuperszeccionizmus, vagyis a helyettesítési teológia. Miszerint a zsidó nép kiválasztottságát felváltja a Krisztusban hívő emberek közössége, nemzettől, etnikumtól függetlenül. Az amerikai neoprotestánst cionista import ezt rúgta fel, s mára közelfogadottabbá vált, hogy a zsidók ugyanúgy kiválasztottak maradtak, és külön úton üdvözülnek, Izrael és Jeruzsálem pedig nem szimbólumok az egyházra, hanem valóban fizikailag egy jogilag összetákolt politikai egységre, országra utalnak. Ebben az értelemben Krisztus hiába és nem mindenkiért hallt meg. A Zsidókhoz írt levél az Újszövetségben úgy, ahogy van tévedés.

Zsidó-keresztény kultúra nincs. A judaizmus alapvetése, hogy a kereszténység megváltója egy kókler, hamis messiás. A judaizmus a kereszténység legszentebb és legfontosabb kijelentését tartja blaszfémiának, bolondságnak. A keresztény ember sohasem lehet antiszemita, de szükségszerűen antijudaista! Ez a két nézet a szellemi térben kibékíthetetlen egymással, közös Ószövetségi alapok ide, vagy oda. 


2026. február 28., szombat

Izrael náci reflexei

 

⭕️A náci Németország 1935-ben hozott Nürnbergi Törvényeinek 1. végrehajtási rendelete kimondja: zsidónak az minősül, akinek mindkét szülője, vagy csak az egyik szülője, vagy legalább egy nagyszülője igazoltan zsidó származású. Ezen kívül, aki vallásilag betért.
A Nürnbergi Törvények értelmében zsidónak minősített személyeket később megfosztották német állampolgárságuktól ennek értelmében.
✡️Izrael 1950-es Visszatérés Törvénye kimondja, hogy: zsidónak az minősül, akinek mindkét szülője, vagy az anyja, vagy legalább egyik nagyszülője igazoltan zsidó származású. Ezen kívül, akik a zsidó vallásba betértek.
A Visszatérési törvény értelmében zsidónak minősülő személyek kaphatnak kizárólag izraeli állampolgárságot.
⭕️A náci Németország 1938-as Házassági Törvénye kimondja:
Két fél akkor házasodhat, ha mindketten dokumentumokkal igazolják árja származásukat, illetve nem hordoznak örökletes genetikai betegségeket.
✡️Izrael törvényei értelmében a házasság akkor lehetséges ha:
Mindkét fél dokumentumokkal igazolja zsidó származását és noha nem kötelező, de ajánlott a házasság előtt genetikai tanácsadás és felmérés (főleg askenázi zsidók körében) a sajátos genetikai betegségek kiszűrése érdekében.
⭕️Adolf Hitler 1941. június 22.-dikei beszédében kiemelte:
" A Szovjetunió csapatokat vont össze a határon, és Németország kénytelen volt megelőző csapást indítani a közelgő támadás ellen."
✡️Israel Katz Izrael védelmi minisztere 2026. február 28.-án kijelentette:
" Izrael állam megelőző csapást indított Irán ellen, hogy leszerelje az Izrael állammal szembeni fenyegetést."

2025. június 23., hétfő

Az Irán gyűlöletről és Izrael imádatról

 Két szempont az Irán-Izrael konfliktushoz

1. Irán a nyugati médiában az 1979-es iszlám forradalom óta úgy van beállítva, mintha maga lenne a patás ördög, ahol velejéig romlott, gonosz emberek zsarnokoskodnak őrült törvényekkel. Ezzel szemben Irán nem csak perzsa-indoárja etnikai és kulturális hátterével lóg ki az arab országok tengeréből, hanem síta iszlám kulturájával is, mely jelentősen megkülönbözteti a szunnita muszlim országoktól. Mindez azért fontos, mert ezen tényezők együttesen játszottak szerepet abban, hogy Irán az egyik lehető legkulturáltabb ország a régióban. Míg Szaúd-Arábiában és az Egyesült Emírségekben és a többi öböl-menti USA-csatlós országban abszolút monarchiák vannak, családtagoknak kiszervezett minisztériumokkal, betiltott pártokkal és választások nélkül. Sőt legutóbbi időkig a nőknek még állampolgárság sem jutott. Azzal szemben Irán - noha kétségtelenül a vallási fanatizmus egy vállfaját képviseli-, korlátozott, szabályzott keretek között, de többpártrendszerrel rendelkezik, léteznek ellenzéki pártok és nem feltétlen az ajatollah (legfelsőbb vezető) által pártolt elnökjelölt nyer a választásokon. Amely választásokon nőknek ugyanúgy szavazati joga van. Mindezt a Koránból levezetve, a síta iszlám sajátos perzsa értelmezéseként. Ha a Nyugatnak valóban fontosak lennének a liberális értékek, szabadságjokon, akkor egy ilyen önerejéből kinőtt muszlim modellt támogatna, segítene és terelgetné emberséges irányba, a szunnita arab országok kőkorszaki primitiv vallás és társdadalomfelfogásához képest ahonnan önmagától elmozdult. De a szép szavak mögött a geopolitka nyers, minden nemes ideát földbegyalázó realitása áll.
2. Keresztény szempontból természetesen az iráni rezsim működése is vállalhatatlan minden szempontból. Azonban iszonyatosan hatalmas szerepet játszik Izrael feltétlen támogatásában a Nyugat számára, elsősorban a nyugati jobboldal számára a 19. században létrejött teológiai irányzat, a diszpenzácionalizmus. Ez az amerikai protestantizmusból kinőtt értelmezés többek között azt vallja, hogy Isten kettős üdvösségi tervvel rendelkezik, s a zsidó népre külön megváltási terv vonatkozik, s rájuk nem érvényesek az Újszövetségben foglaltak. Ez az irányzat felrúgta az ókereszténység óta meglévő szellemi alapot, mely a keresztények közösségét és az egyházat az ószövetségi zsidó nép és Izrael szellemi örökösének tekintette. Vagyis a Jézus utáni keresztény közösség, a Jézus előtti kiválasztott nép analógiája, ezen hívők közössége, az egyház pedig Izrael szimbolikájának folytatása. Hiszen Jézus maga is "mennyei Jeruzsálemről" beszél és többször is használja ugyanazokat a helyszíneket szimbolikusan a keresztény végső üdvösség szempontjából, amik az Ószövetségben konkrét, történelmi zsidó helyszínek voltak. A zsidók külön irányú üdvössége nem csak teljes Zsidókhoz írt levél tartalmával összeegyeztethetetlen, amely az Újszövetségben a zsidó teológia szempontjából magyarázza el miért veszíti érvényét a korábbi judaista hozzáállás, s tölti be helyesen a korábbi jövendöléseket Jézus, de olyan cselekedetekre is rávehet keresztényeket, amikkel lehetetlen lenne azonsulni helyes krisztusi lelkülettel. Mint olyan modern államok, mint a jelenlegi Izrael teljeskörű támogatása, aminek működését, tetteit ugyanúgy nem lehet összeegyeztetni a keresztény értékekkel, ahogy Irán rendszerét sem.



2021. szeptember 1., szerda

Közel-Kelet gyorstalpaló

 Miután a Közel-Kelet és a környező iszlám világ ismét a hírek középpontjába került, ismét belém nyilallt a felismerés, hogy az emberek jelentős részének fejében még mindig a muszlim=arab illetve terrorista jelzők jutnak eszébe, egyfajta pavlovi reflexként. Sokakat talán meglepetésként ér, de Afganisztánban például egy fia arab sincs. Ráadásul az arab országok zöme még csak nem is ellenséges az USA-val, éppen ellenkezőleg. További fun factek örömére, jöjjön egy tömör Közel-Keleti gyorstalpaló.


1. Arab-félsziget

 

- Szaúd-Arábia: 

Szaúd-Arábia tipikusan a térség főkolomposa. Hatalmas ország az Arab-félszigeten. Neve is tanúsítja itt bizony arabok élnek. A szunnita iszlám Mekkája. És nem csak képletesen. Valóban itt található az iszlám vallás legszentebb helye, Mekka. Ahogyan a második legfontosabb, Medina is. Az ország az arabokról és az iszlámról alkotott sztereotípia megtestesítője. Sivatag, arabok, szunnita muszlimok, sejkek, olajbárók. A demokráciának se híre, se hamva. Mai napig egy abszolút monarchia, ahol a királyi család fennhatósága alá tartozik minden. Jól olvastad, abszolút monarchia. Nem holmi alkotmányos monarchia, ahová az európai királyságok már a 17.-18. században eljutottak, hogy legalább egy nyavalyás parlament legyen a király mellett. Nem, itt ténylegesen nincs parlament, sem pártok. Egy darab se. Meg ilyen női jogok, meg hasonló badarságok kiváltképpen nem. Hogy nem hallottál róla sokat a hírekben? Ez annak az oka, hogy az USA-nak (ergo a Nyugatnak) nagy puszipajtása Szaúd-Arábia. Elvégre a világ 2. legnagyobb olajkitermelő országa és a legnagyobb olajexportőr. 

Tömören: arab, szunnita, USA-barát

- Kuvait, Bahrein

Olaj, olaj, olaj. Ez az ami először eszünkbe jut erről a két - a térségben aprócska- kulturálisan hasonló országról. Egyértelműen arab országok, hasonló politikai rendszerrel, mint Szaúd-Arábia. Vele ellentétben azonban vallásilag nem olyan heterogén. Jelentős, a szunniták arányát leköröző síita népességgel rendelkeznek. Az Öböl-háborúról talán mindenki hallott. Nos, az USA egyértelműen itt atyáskodott és azóta is megkérdőjelezhetetlenül nagy cimborái az amcsiknak. 

Tömören: arab, szunnita-síita vegyesen, USA-barát

-  Omán

Gyakorlatilag megismételhetnénk azt, amit Kuvait és Bahrein esetében már olvastunk, azzal a nagyon érdekes különbséggel, hogy se nem szunnita, se nem síita többség van az országban. A világ egyetlen ibádi muszlim többségű országa. Az iszlám három fő ága közül, a háridzsita iszlám egyetlen mai napig fennmaradt változata. 

Tömören: arab, ibadita-szunnita vegyesen, USA-barát

- Egyesült Arab Emírségek

Mindenki ismeri Dubaj nevét. A proliveretés Mekkája. Igen, ez csak szimbolikusan Mekka. Ahogy Dubaj istentelen prosztó példája is mutatja, az EAE nem igazán akar beleszólni vallásilag a többség életébe. Szép szóval vallási toleranciának hívei. Gyakorlatilag az olajpénz annyira megzabálta a lelküket, hogy se Allah, se ember nem parancsolhat nekik. Persze jobb, mint a kézlevágós történetek az iszlámot túl komolyan vevő rokonaitól. Egyébként masszívan a szunnita iszlám visz mindent az országban papíron. Érdekesség, hogy bár a nevében is 'arab" országban igencsak kisebbségben vannak az arabok. A lakosság felét dél-ázsiai és indiai (főleg vendégmunkások) adják. Az őshonos népességen belül pedig a másik félen perzsákkal osztoznak. Mind a belpolitikai helyzet, mind a külpolitikai hozzáállás viszont egyezik a fentebb említettekkel.

Tömören: arab-perzsa-egyéb vegyesen, szunnita, USA-barát

- Katar

Amilyen aprócska, olyannyira érdekes. Persze nem a politikai berendezkedése, vagy az USA-hoz való elkötelezettsége tekintetében. Nem, nem is ő lesz az, aki ne fulladna bele az olajba. Viszont, bár a katariak zöme arab, a lakosság alig több, mint 10%-át teszik csak ki. Az ország dugig van indiai, pakisztáni és egyéb dél-ázsiai muszlimokkal. Oh, bocsánat, annyira tele van, hogy nem csak muszlimokkal. A térségben rendhagyó módon legalább 15% keresztény és 15% hindu él. Az őshonos katariak egyébként szunniták. 

Tömören: multikulti( de alapvetően arab) szunnita-keresztény-hindu vegyesen, USA-barát

Jemen:

Mondhatnánk Jemen egy üdítő kivétel, de az üdítő jelző nem állja meg a helyét. Maguk a jemeniek sem örülnek a különcségüknek, ugyanis az Arab-félsziget legszegényebb állama. Rohadt balszerencsés helyen húzódnak a határai, ugyanis ahol ő van, addigra az olaj elfogyott. Ebből a buliból annyira kimaradt, hogy agrárországként próbál tengődni, a nem túl jó adottságaival. A lakosságának a zöme el is vándorolt a szomszédos országokba dolgozni. Egyébként politikailag is kivétel: köztársaság. Bár ez senkit nem érdekel a nyomorban. A működéséről pedig sokat elárul, hogy a jelenlegi hivatalban lévő elnök éppen "házon kívül van" száműzetésben. Mivel semmi érdekes nincs Jemenben gazdaságilag, így az USA le se szarja. Gyakorlatilag szinte csak Kínával és más ázsiai, közel-keleti országokkal kereskedik. Egyébiránt arabok, és szunniták.

Tömören: arab, szunnita, világpolitikailag semleges

2. A Közel-Kelet szíve

- Izrael: 

Izrael némiképpen kakukktojás, hiszen egyrészt a térségben 1948 óta van jelen (több mint ezer év után), illetve se nem arabok, se nem muszlimok élnek itt, hanem zsidók. Különleges, hogy egy szóval leírható, hiszen a zsidó mind etnikum, mind vallás és gyakorlatilag az egyetlen máig fennmaradt nagyobb vallás, mely egy néphez köthető, annak saját vallása. Izraelnek ennek ellenére jelentős részét adják az arabok, mindannak ellenére, hogy Palesztinával és az egész környező régióval vérmes hadban állnak újkori létezésük első pillanatától. Hogy USA-barát országról van szó? Naná! Nem is barátság ez, hanem brománc.

Tömören: zsidó-arab vegyesen, judaizmus-iszlám vegyesen, USA-barát

- Palesztina:

Palesztina nehéz helyzetben van. A világ országainak valamivel több, mint a fele ismeri el a létezését (Magyarország egyébként igen). Palesztinokról és palesztin identitásról beszélni nem könnyű feladat, hiszen ez gyakorlatilag ma Izrael nélkül nem létezne. Általában szeretik a térségben a bibliai korban élt filiszteusokról eredeztetni magukat, ám ennek a valószínűsége a Románok eredettörténetével vetekszik. Gyakorlatilag arabok, zömében szunnita muszlimok. A Palesztinát alkotó két egymástól elhatárolható rész Ciszjordánia és a Gázai övezet térségében azonban jelentős számú zsidó kisebbség is él. A USA-val és a Nyugattal való viszonya korántsem valami rózsás, bár az utóbbi évtizedekben kifejezetten ellenségesnek sem nevezhető. 

Tömören: arab-zsidó vegyesen, iszlám-judaizmus vegyesen, Világpolitikai helyzete bonyolult

- Libanon:

Libanon nagyon pikáns helyzetben van. Addig rendben van, hogy a lakosság gyakorlatilag egésze arab származású, de vallásilag annál izgalmasabb terep. Nem csak, hogy nem szunnita többségű ország, de még csak iszlám is éppen csak. 30% alatti a szunniták aránya de nagyjából ugyanennyi síita is van az országban, ami érdekes, hogy a maradék részét a lakosságnak, a Közel-keleten egyedülálló mértékben, keresztények adják. Mivel a világ kb. egyetlen síita terrorszervezetnek minősített csoportja, a Hezbollah itt ténykedik, az USA-val és a Nyugattal való viszonya kissé komplikált. És szépen fogalmaztunk. 

Tömören: arab, síita-szunnita-keresztény vegyesen, többnyire USA-ellenes

- Szíria:

Szíriáról sokat hallhattunk az utóbbi időben. Először az USA igyekezett megtámogatni minden, az akkori USA-ellenes hatalmat megdönteni kívánó tüntetést, ami először polgárháborúba, majd az Iszlám Állam terrorjába csapott át. Sokat nem értek el végül, mert ugyanaz az Asszad került vissza az elnöki székbe, akivel az USA fasírtba van. Az oroszok viszont szeretik. A lakosság nagy része arab, de örmény és kurd kisebbség is számottevő. Vallásilag a lakosság döntő többsége szunnita muszlim, de külön érdekesség, hogy az ország vezetői már hosszú ideje az elég underground síita alirányzat, az alaviták közül kerülnek ki.  Őket a többi síita és szunnita is nehezen ismeri el olykor muszlimnak. Jelentős, 10%-ot meghaladó keresztény is él az országban.

Tömören: arab, szunnita-alavita-keresztény vegyesen, USA-ellenes

- Irak:

Szintén híres terep. Elsőre Szaddam Husszein uralmáról volt hangos a média, majd 2003-at követően az USA által indított háború került célkeresztbe, de az Iszlám Állam térnyerését sem úszta meg a térség. Irak az a hely, ahol tipikusan arabok élnek, de jelentős a kurd kisebbség is. A lakosság szinte teljesen muszlim, viszont elérkeztünk ahhoz a régióhoz, ahol már határozottan a síiták vannak többségben, nem pedig a szunniták. Olyan 60%-30% arányban a síiták javára. Persze regionálisan elkülönülnek és utálják is egymást. A 2003-as USA misszió óta, mikor képes funkcionálni ez az állam, akkor egyébként USA-barát állásponton áll. 

Tömören: arab, sítia-szunnita vegyesen, USA-barát

- Jordánia:

Jordánia az a hely, mely a térségben egyedülállóan még királyságként üzemel. Gyakorlatilag arab ország, viszont ez rengeteg palesztin, iraki és szír menekültből is tevődik össze. Mindenki szunnita. Politikailag semleges, az USA-val fasírtban nincs, de nem is világi cimborák. 

Tömören: arab, szunnita, Világpolitikailag semleges


3. Észak-Afrika

- Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó:

Vitatható, hogy a Közel-Kelet részét képzi e a térség, azonban kulturálisan meglehetősen hozzákapcsolódik. Olyannyira, hogy az egész régió összes országát dióhéjba összecsapva tudjuk elemezni, kardinális lényegi különbségek nélkül. A térség országai kivétel nélkül arabok. Ahogy egyre nyugatabbra haladunk, a lakosság arányát egyre inkább teszik ki a berberek (észak-afrikai őshonos nép), azonban kulturálisan és külső jegyekben is mára olyannyira közel áll az arabhoz, hogy lényegi különbséget nem tartanak számon. Az összes ország megkérdőjelezhetetlenül szunnita hegemóniájú. Politikailag 2011-ben az "arab tavasz" címszóval jelzett akcióban ellett döntve hová tartoznak, illetve a fennálló rendszerek, (Pl.: Kadhafi Líbiája) meglettek döntve. USA-puszipajti azóta mindenki. 

Tömören: arab, szunnita, USA-barát


4. Irán és a többi kakukktojás

- Irán:

A térség másik főkolomposa Szaud-Arábia után. De Szaúd-Arábia totális ellentéte. Utálják is egymást. Se nem arab, se nem szunnita, se nem monarchia. Iránban perzsák élnek, de nagyon jelentős a kurdok aránya is. A lakosság szinte teljes egészében, a világon egyedülálló módon síita muszlim. Politikai berendezkedése az 1979-es forradalom óta szintén sajátos. Egyszerre vannak jelen politikai pártok, választások, maximum 4 ciklussal rendelkező elnök, miközben az ország mégis egy teokrácia, amit a mindenkori ajatollah, a legfelsőbb síita vallási vezető felügyel, és a vén papokból álló Örök tanácsa. 1979-ig a szokásos olajjal seftelő USA-csicska országok közé tartozott a régióban, azonban az 1979-es forradalom óta, kevesebb olyan állam van a térségben, ami jobban gyűlölné az USA-t és Izraelt. 

Tömören: perzsa, síita, USA-ellenes

- Afganisztán: 

Afganisztán államként gyakorlatilag értelmezhetetlen, inkább sok regionális törzs szövetsége. Ezek a törzsek azonban kelet-iráni népek (tádzsigok) és pastuk, de vannak szintén perzsául beszélő népek, üzbégek és sokan mások. Többségében szunniták, de jelentős a síiták aránya is. Nagyon nyugatbarát hely sohasem volt, leszámítva a félig-meddig működő 2001-2021 között fennállt USA által megszállt államváltozatot. Mind előtte, mind a tálib hatalomátvétel után megkérdőjelezhetetlenül USA-ellenes.

Tömören: perzsa-pastu-egyéb vegyesen, szunnita-síita vegyesen, USA-ellenes

- Pakisztán:

Pakisztán eleve 1947-ben vált ki Indiából, ami önmagában is egy etnikai kavalkád. Pakisztán nem kevésbé örökölte ezt. Indiában is számottevő pandzsábik alkotják a lakosság legnagyobb részét, de szorosan mögöttük vannak itt is a pastuk, szindik és sokan mások. A lakosság zöme szunnita, de egy majdnem 20% síita is él az országban. Ezenkívül megemlíthető egy hindu kisebbség. A hivatalos nyelv az urdu, ez is a hindi nyelvet fedi csak arab átírással. Amit egyébként a nem pandzsábiak nem is igazán tartanak anyanyelvüknek. Politikai helyzete? Igazából az USA elhitte, hogy jóba van vele, de kevés ország területéről érkezett nagyobb támogatás a táliboknak, mint Pakisztánból. 

Tömören: pandzsábi-pastu-egyéb, szunnita-síita, inkább USA-ellenes






2021. május 19., szerda

Izrael helyreállítása

A populista jobboldaliság első megjelenése igazán az olasz fasizmus volt. Ennek egyáltalán nem volt része az antiszemitizmus. Az csak a német nemzetiszocializmus találmánya volt és csak később fertőzte meg vele a fasizmust, és megannyi hasonló irányzatot Európában. Amikor a 21. században a jobboldali populizmus feltámadt hamvaiból, akkor olyannyira leakarta rázni magáról a 20. században rákent antiszemita bélyeget, hogy nemcsak semlegesen állt a kérdéshez, mint száz évvel ezelőtt, de rögvest kompenzálva a múltat, filoszemitává, cionistává, Izrael lobbistájává vált. Miközben a progresszív baloldal képében, az eredeti marxista jegyek szintén újjá születtek, az mindenben az imperialista kizsákmányolást, s ennek elnyomottjait kereste, kiket támogathat. Így találta meg magának egyrészt saját háza táján a nyugati világban a muszlim kisebbséget és a bevándorlókat, mint védendő társadalmi szegmens a konzervatív, elnyomó hazájukkal szemben, valamint ehhez hasonlatosan a palesztinokat, akik a nyugati imperialisták által támogatott állam, Izrael ellen védik szabadságukat. Így lett, hogy a jobboldaliak Izraelt támogatják hajthatatlanul a konfliktusban, a baloldaliak pedig markánsan Izrael-ellenesek. A hagyományos szélsőjobbosok meg csak pislognak.

Az egészben azonban mégsem ez az elkeserítő. Ez maximum érdekes, hogyan áll fejtetőre a világ egy kérdésben alig száz év alatt. Az igazán pikáns, hogy a keresztények egy nagyon jelentős hányada - ahogyan azt szokta-, a jobboldalhoz tapadva szintén Izrael nagy rajongójává vállt. Ennek oka, hogy a Bibliában több helyen is feljön Izrael majdani isteni helyreállításának jövendölése, ami Jézus visszatérése előtti közvetlen felvonás. Ezért hát, mint a hitgyülisek izraeli zászlóval rohangálnak, vagy csak tesznek ki posztokat a palesztin-izraeli konfliktusról, mint oly sok ismerősöm valami olyan szöveggel, hogy " Mikor állítod már helyre Izraelt Uram?". Az ilyen naiv hozzáállás még az ószövetségi időben elnézendő volt, azonban Jézus hegyi beszéde után súlyos probléma ha valakinek nem világos, hogy Isten nem egy bürokratikus intézményhalmazon keresztül fog hatni a világban, pláne nem olyanon mely naponta rakéták tucatjaival öli embertársait. Aligha szeretnék azzal a Jézussal találkozni, aki Benjamin Netanjahu és rakétavetőt vállán cipelő katona mögött érkezik. Izrael már az Ószövetségben is szimbólum volt, mely az Istennel való szoros közösség színterét jelenti. Hasonlóan a Kánaán jelzőhöz, mely konkrét hely volt, mégis mára "eljött a kánaán" mondatot átvitten értjük. Ahogyan Jézus is megígérte, hogy lerombolja a templomot, majd harmadnapra felállítja, s ezt a farizeusok korlátoltan szó szerint értették. Még a kereszt lábánál is a haldokló Jézusra olvasták, hogy " azt mondtad lerombolod a templomot, harmadnapra pedig felépíted, mégsem vagy képes a keresztről sem leszállni". Jézus azonban szimbólumokban beszélt és a Szentlélek templomára, az emberre gondolt, s újjáépítés gyanánt a megváltásra és a harmadnapra történő feltámadására. Izrael helyreállítása is így, az emberekben, vagy sokkal inkább az emberek közötti kapcsolatrendszerben fog megtörténni. Mikor majd ember az embertársát nem öli sem rakétavetővel, sem puszta irigység, gyűlölet, megvetés nem uralkodik közöttünk, mert Isten szellemiségének igazságát végre átéljük és megéljük. De ettől rohadt messze vagyunk, amíg korlátolt farizeusokként bizakodnak egyesek tömeggyilkos államok politikájában, úgy, mint Krisztus műve. Csak már nem leköpik és gyalázzák őt, mint annak idején szellemi elődeik a keresztnél, hanem pont, hogy azt hiszik és hangoztatják, hogy az ő nevében beszélnek.