Horváth Martin- Halloween-i kulturkampf

Itt van a Halloween és ez remek alkalom arra, hogy a jobboldal és a legtöbb keresztény egyház, vagy személy kikeljen ellene és szent harcát megkezdje az igaz hit és a kultúra védelmében. A kérdés az, hogy ennek valóban van-e létjogosultsága és valóban kell-e hadjárat a Halloween ellen?

Általában azt hallhatjuk az anti-halloween kulurkapf oldalán, hogy ez mégis csak egy ősi pogány kelta ünnep, ahol a boszorkányokat, démonokat és kísérteteket éltették ill. idézték meg. Ők a Samhain ünnepre gondolnak és a druidák, kelta halálistenének tiszteletét kötik hozzá, Crom Cruach kultuszát. Ez azonban ilyen formában kijelenthetjük, hogy egy tévhit és/ vagy szándékos korabeli keresztény torzítás. Ezen a napon sem a kelta papok sem az emberek nem törekedtek gonosz entitások imádatára, a világ megrontására és egyéb sötét dolgokra. Legalábbis a legtöbb keltológus szerint. A szakmabeliek és a kelták vallását és kultúráját tüzetesebben tanulmányozók között magának Crom Cruach druida halálistennek létét sem tartják bizonyíthatónak. Létezését egyedül a Leinster-könyv említi, amely a 12. században íródott. Ez egyrészt olyan, mintha Hitlerről először egy 23. században írt dokumentumban hallanánk. Másrészt a 12. századi Leinster-könyvet enyhén szólva is részlehajlóan a már meglévő katolikus klérus szájíze szerint írták. Ehhez hasonló korabeli keresztény iratokon kívül, csak Szent Patrik legendájában jelenik meg, ergo a kelta istenek pantheonjában nincs utalás rá. Ráadásul több ilyen irat Napistenként hivatkozik rá, márpedig korabeli hiteles kelta emlékek egyértelműen Lugh-ot tartják annak. Tehát Crom Cruach halálisten létezésének ténye a vallástörténészek szerint meglehetősen ingatag lábakon áll.

Ami biztos, hogy ezen a napon volt a kelta időszámítás szerinti újév, valamint úgy hitték, hogy az évben elhunytak lelkei ekkor kelnek át a túlvilágra, így összezavarhatják a még élők napját. Úgy tartották, hogy ezen a napon a halottak megjelennek valamely formában, beleértve a gonosz szellemeket is. Ekkor a kelta papok állatáldozatokat mutattak be és tűz körül táncoltak. Reggelre ebből a paárzsból minden családnak adtak, hogy újat gyújthassanak és megóvja őket a rossz szellemektől. Tömören ennyi a biztos. A töklámpás legendája meg egy másik sztori, ami az alapokon nem változtat. Azonban a szándékos démonizálása a halloweennek magával vonta azt is, hogy valóban negatív, sátánista körök kezdték el az eredetileg elferdített értelmezésében megtartani a halloweent. Ezzel persze ráerősítve a sztereotípiákra. Gyakorlatilag a korabeli keresztények annyira leakartak járatni egy pogány ünnepet, hogy azt addig démonizálták és hitették el az emberekkel, hogy sátáni, míg az igazi sátánisták is el nem hitték és kezdték el a keresztény torz propaganda módján démonikusan ünnepelni. Ez olyan aki másnak vermet ás szituáció.  Napjainkra az Anton Sandor Levay alapította Sátán Egyháza a legnagyobb sátánista ünnepnek tartja a Halloweent. ( persze megjegyeznénk, hogy a LeVey-i sátánizmus jelentősen eltér a valóban Sátánban hívő sátánistáktól). Ezenkívül számos okkultista és neopogány szervezet tekint rá hasonlóként. Hogy ezen az egészen kicsit árnyaljunk végül is 1982-ben az amerikai Keresztény Koalíció hivatalos nyilatkoztatott adott ki az ünnep eredetéről és arról, hogy a Halloween valójában nem egy sátánista ünnep. Ez úgy néz ki, hogy számos keresztény közösséghez sem a tengerentúlon sem az öreg kontinensen nem jutott el. A halloween démonizálása továbbra is folyik. A kereszténységet foglyul ejtő és annak tanai saját szájíze szerint kiforgató konzervatív jobboldal pedig heves kulturkapfot tart az ősi eredeti kultúránk védelmében a Halloweennel szemben.

Mindannak ellenére, hogy a Haloween eredete valóban sötét mágiákhoz kapcsolódik e vagy sem, manapság nem igazán van épeszű ember, aki ezt így tartaná meg. Leszámítva az okkultistákat, sátánistákat. De azt hiszem ők enélkül a nap nélkül is kifogásolható gondolatokkal és dolgokkal rendelkeznének. Az átlagember ebben egy bulizós, beöltözős, mókázós, könnyed napot lát, amelyben főleg a gyerekek számára vicces, érdekes kis dolgokat lehet csinálni. Ki szerint nem rohadtul hangulatos egy világító töklámpás? Na meg egy kisgyereknek családi programként a családdal azt elkészíteni? Ezen kívül a Halloweenban manapság nincsen semmi. Tényleg semmi. Kerestem, kutattam manapság mit jelent, mi lehet mögötte. De tényleg, totálisan semmi. Olyan igazi 21. századi posztmodern, kiüresedett, tartalom nélküli, nagy semmi, ami nem szól másról mint külsőségekről és esetleg egy hangulatról, ami könnyed, laza és mégis magával ragadó a töklámpás fényében az éjszakában. Persze lehet identitáskérdést csinálni belőle, meg kultúrharcot csak ne felejtsük el, hogy a kultúra meg az identitás nem egy öröktől fogva létező konstans dolog. Az úgynevezett keresztény kultúra eleve egy idegen test Európában. Eredetileg pogány vallások és abból fakadó kultúrák színtere az eredeti magyarság, az eredeti európai népek zöme. A Halloweennál sokszor ezerszer rosszabb értékrendszereké. A kultúra, a nemzet, a néplélek változik. Alakul, formálódik, befogad máshonnan, elfeled ezt azt, meglévőt átalakít, idegent integrál, mást kivet magából. Így megy ez évezredeken át, ha tetszik nekünk ha nem.

A keresztények többségének pedig azt üzenném ( hiszen én magam is keresztény vagyok, tehetek egy apró észrevételt és testvéri megfeddést), hogy lehet ilyen kiüresedett posztmodern ünnepekben még mindig a Sátánt látni, lehet ellene ágálni és olyan hevülettel harcolni, amit valahogy a hétköznapok egyszerű, valós és égető problémáiban nem látunk, csak nem biztos, hogy érdemes. Ez a félelem hozzáállása. A félelem pedig nem Krisztus. Nekünk pedig a szeret bátor hozzáállása kell legyen a vezérfonalunk. De ellehet venni a kisgyerektől a tökfaragás és beöltözés lehetőségét. Csak addig nem kéne, amíg a keresztények többsége nem képes legalább olyan mosolyt csalni egy kisgyermek arcára, mint egy nyomorult töklámpás.

Horváth Martin

Hasonló témák:

Horváth Martin- Jó hagyomány, rossz hagyomány
Horváth Martin- A szokás hatalma