„CETA” egy betűszó, mely nem
takar mást; mint az Európai Unió és Kanada között köttetendő szabad-kereskedelmi
megállapodást. Az egyezmény nem csak a termékek vámmentes áramlását tenné
lehetővé, hanem a vállalati tőke szabad mozgását is biztosítaná. Megalkotói
tehát, egy az Atlanti-óceánt átívelő egységesített gazdasági tömböt szeretnének
látni. Mi sem illeszkedik jobban a globalizáció és a gazdasági növekedés által
meghatározott koordináta rendszerbe?
A probléma az egyezménnyel
azonban számos:
Az első és inkább elvi probléma
az elképzeléssel a globalizáció és a központosítás mértékének növelése. A 21.
század felmerülő, környezeti és társadalmi problémái már önmagukban is
bebizonyítják, hogy a nagy, központosított ellátórendszerek egyre inkább
működésképtelenek. Ezek a perifériákon szegénységet s kiszolgáltatottságot
okoznak, míg a centrumokban pazarlást, valamint a környezetet is nem kis
mértékben terhelik. A szállítmányozási párhuzamokra épülő kölcsönös
kizsákmányolás és a hatalmas bürokratikus gépezetek mögött elbújó
nagyvállalatok szabad rablása a jellemzői e rendszernek.
De nem csupán két piac egybenyitásáról
van szó! A közös gazdaság közös szabályozási szabályozásokat kíván meg. A
gyakorlat ilyenkor az, hogy mind két fél szabályozásait a legalacsonyabb közös
mértékre szállítják le. Ha például egy technológia kibocsájtási határértéke
Európában szigorúbb, mint Kanadában, akkor a megá
llapodást követően a megengedőbb
szabályozáshoz kell tartania magát a feleknek, így minden esetben lazulnak a
feltételek, a vállalatok szabad mozgása érdekében. Az európai vívmányok számára
katasztrófát jelentene, ha eddig elért eredményeinket a környezetvédelem,
fogyasztóvédelem, és a munkavállalói jogok területén veszni hagynánk egy üzlet
kedvéért.
Az úgynevezett „harmonizáció”-ból
származó legégetőbb visszalépést a GMO-mentesség megszűnése jelentené Európa szerte. USA szerte számos cégnek van
kanadai leányvállalata, amik az Államok bioiparának új köntösbe bújtatott
termékeivel fogják elárasztani Európát. A GMO veszélyeiről egy külön cikket
lehetne írni, de a közgondolkodás -szerencsére- egyre inkább kezdi belátni,
hogy az ellentmondásos technológiát jobb nem alkalmazni.
Nemzetállamaink még csak meg se
védhetnék magukat a számukra nem tetsző tételektől, legyen az termék,
technológia, vagy bármilyen más eljárás. Hiszen az államok magánbíróságokon
perelhetővé válnának a vállalatok által. Ha egy vállalat tehát -akár kanadai
akár európai- úgy látja, hogy egy intézkedés a profitszerzése tehát a gazdasági
növekedés útjában van, perelhet! Az erre szolgáló fórum az ISDS vagyis a
befektetési bíróság. Ez nem jelentene mást, hogy a „harmonizáció után se
lehetne restaurálni vívmányainkat, nagyvállalatokkal való pereskedés nélkül.
Így a gazdasági élet szereplői tényleges befolyást nyernének mindkét fél
felett.
De akiket hidegen hagy a
demokrácia súlyos megsértése, vagy a környezetvédelem eredményeinek módszeres
letiprása, azok se mehetnek el a tény mellet mi szerint a CETA egy rossz üzlet.
A Donald Trump megválasztásával végleg sírba szállt TTIP (USA-EU vámmentes
övezet) lényegében hasonló koncepciója mögötti érdekcsoportok ugyanis nem
nyugszanak. A kanadai gazdaság a már említett leánycégeken és általában a felvett
alapanyagokon keresztül ezer szállal kötődik az Államok gazdaságához,
lényegében másodhegedűs. Aki kanadai termékeket és tőkét enged be az az USA
termékeit és tőkéjét engedi be csak a juharleveles zászlóval letakarva. Ez
pedig európai oldalon -különösen hazánkban- főleg a mezőgazdaságot és az arra épülő
kisvállalkozásokat fogja sújtani.
Összességében: A CETA
kizárólag a nagyvállalatok érdekeit szolgálja, ellene megy a demokrácia
szellemének és a környezet védelmét és a valódi fenntarthatóságért folyó munkát
egy évtizedekkel ezelőtti szintre rugdalja vissza, az előnytelen
versenyhelyzetekről nem is beszélve. Szerencsére még nincs késő tiltakozni,
Európa és Kanada szerte gyűlnek az aláírások a tervezet ellen, tüntetésektől
hangosak a nyugati nagyvárosok. Természetesen a bürokrácia, mint ahogy semmit
ezt se könnyíti meg az átlagember számára. A több száz oldalas veretes szakmai
nyelvezettel megfogalmazott papírsaláták sokszor nem is elérhetőek, és messze
még a végleges verzió. A közös cselekvésnek tehát most jött el az ideje!
Sárkány Zsombor
van egy olyan érzésem,hogy el is fogják ezt érni..
VálaszTörlésszét kell verni ezt az eu-t minél előbb,vagy kilépni belőle! újra saját lábunkra kell állnunk. vagy összefogni a hasonló gondolkodású országokkal.
ez a v4 nem is hülyeség! azt kellene erőltetni,mert egyedül felzabálnak minket.