Szabó Gyula- Etika és erkölcs

Etika és erkölcs (angolul: ethics and morals)

Ez a két szó a mai modern kommunikációnkban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, a kettőt felváltva használjuk, vagyis inkább az erkölcs szót, mert az etika használata egyre inkább kimegy a divatból.

Nemrég beszélgettem egy professzorral, aki etikát tanít Dublinban az egyik egyetemen. Kérdezte tőle, hogy mi a különbség a két szó között. Azt válaszolta, hogy semmi, a szakirodalom is ugyanazt érti mindkét fogalmon. Kérdezem, mi akkor az etika alapja? Nincsen alapja, mondja. Csak különböző megközelítéseket tanítunk a hallgatóknak. Pedig ez nem igaz, nem is mindig volt ez így! Vegyük először az ERKÖLCS (moralitás) fogalmat górcső alá. Az erkölcs (helyes) definíciója: az a viselkedés, hozzáállás, amit az emberek csinálnak, ahogy éppen viselkednek. Ez országonként, kultúránként változik, de még az idő múlásával is változik az erkölcs. A vallásos ember erkölcse más, mint az ateistáé. A falusi (vidéki) emberek erkölcse is más (főleg régebben volt nagyon különbség) mint a városiaké. Észrevehető volt, ha egy falusi lány elkerült városba, akkor előfordult, hogy az erkölcse (viselkedése) nagyon más lett, szabados (szabaderkölcsű, feslett) lett, túltett még a városi lányokon is. A kommunizmus évei alatt elfogadott volt a munkahelyi lopás, sőt szinte erénynek számított. A "normális" viselkedést az határozza meg manapság, ahogy az emberek többsége él, viselkedik. Manapság egyre többen élnek házasságon kívüli párkapcsolatban. Ez egyre inkább elfogadottá, normálissá válik. Szüleink korában még alig volt válás, házasságon kívüli terhesség. Egyre többen vallják magukat homoszexuálisnak, transzneműnek, stb. Ezek a viselkedésformák egy-két generációval ezelőtt nem nagyon léteztek. Tehát, azt hogy mi a "jó" vagy "helyes" viselkedés az határozza meg, hogy az emberek többsége éppen mit csinál! Vagyis manapság ez is a demokrácia elvén működik - a többség szavazata alapján. (A birkanyáj éppen merrefelé megy, vagy van vezetve...)

Az ETIKA eredetileg persze mást jelentett. Az etika előírta az emberekre kötelezően vonatkozó viselkedési normákat. Ezt be kellett tartania a közösségbe tartozóknak, erről a közösség is gondoskodott, következménnyel járt, ha valaki kihúzta magát a szabályok betartása alól. Itt máris felmerül a kérdés, ki állapítja meg a szabályokat? Mert ha az emberi közösség (demokratikus, többségi) elvek alapján, akkor még mindig az ERKÖLCS keretein belül vagyunk. Az ETIKA szabályai föntről, egy tőlünk magasabb hatalomtól (Istentől) kell, hogy eredjenek. Csak akkor lesznek ezek abszolút, minden ember számára kötelezőek! Az etika nem foglakozik azzal, hogy az emberek hogyan viselkednek. Az etika megmondja, hogyan kell viselkedni, mi az a jó és mi a nem jó. Ekkor hatalma csakis Istennek van. Mivel az utóbbi évszázadokban főleg a felvilágosodás (besötétedés?) óta Európa és a Nyugati kultúra egyre inkább elhagyja Istenben való hitet, magára maradt. Ha nincs Isten, akkor mi vagyunk a csúcson, mi vagyunk saját magunk "istenei". Mi mondjuk meg mi a frankó. Mi csinálunk magunknak törvényeket, azt csináljuk, amit mi akarunk. Persze a következményekkel mit sem törődve....

 Van a Szentírásban egy vers, ami az Isten népének a szellemi mélypontjáról beszél. Volt egy idő, amikor is:

„Mindenki azt cselekedte, ami jónak látszott az Ő(saját) szemei előtt”(Bír.21:25- Ruth 1:1)

Szabó Gyula