S.D- Etnosz és Volk

Ha nacionalizmusról beszélünk meg kell vizsgálnunk a történelem során felbukkant nemzet és nép fogalmakat és azok jelentését:

Az archaikus időkben, a történelem számítás kezdetén a nagy civilizációkban általános volt a jelenség miszerint a kiválóak egy szűk rétege uralkodott egy a területen élő nép felett. Az „uralkodó náció” és az uralt csoportok rendszerint vérségileg és kulturálisan, alapvető indentitásukban különböztek. Amit ma antik görög kultúraként ismer a világ csupán az arisztokrácia, vagy a az Indiai kasztrendszer kifejezését használjuk a „kétszer születettek” kultúrája. A kultúra általában felülről lefelé hatott. Erre nagyon jó példát találunk saját nációnkban, hiszen a betelepült magyarság az itt élő szláv, germán, avar, törzseket saját kultúrájába olvasztotta

.

Jelen írásban alkalmazzuk az „árja” fogalmat ami kiemelt fontossággal bír. A nemzetiszocializmus során a szót teljesen helytelenül alkalmazták, materiális kategóriaként. Az árja sokkal inkább egy szellemi behatásra utal, sem mint faji származásra, bár tagadhatatlan hogy ez az embertípus csakis bizonyos rasszokban jelenik meg.

De nem az adott rassz egészében!

Az árja típus ellentéte az úgynevezett an-árja ember. Egy organikusan tagolt társadalomban ezen két típus tagjai a nekik legmegfelelőbb hierarchiába tagoltan jelennek meg.

Vannak olyan rasszok amelyek nem rendelkeznek olyan réteggel ami szorosan kitüremkedne az átlag ember szintjétől, az ilyen népek a „lemúriai szubsztrátum” tagjai, hogy szanszkrit fogalomvilágban maradjunk. Ilyen rassz a négerség vagy cigányság akik nem képesek az anyaginál szorosabban különböző kultúra létrehozására. Ezen rasszok természetes törzsi kereteinek megbontása hatalmas aláesést jelent a rassz tagjainak, gondoljunk csak a modern afro-amerikaiakra.

Az árja és an-árja megkülönböztetés nem azt jelenti hogy ne lenne létjogosultsága egyik vagy másiknak. Csupán arra van szükség hogy mindegyik típus beteljesíthesse saját princípiumát és elfoglalhassa saját organikus helyét a társadalomban.

Az árja réteg szembetűnően képvisel egyfajta internacionalizmust. Ennek oka hogy a „szellem” felülről lefele érkező utat jár be, és mivel egy az Isten érthető módon minden nép szellemi rétege „egy konklúzióra” jutott a legtöbb kérdésben. A különbözőségek itt abban állnak hogy az adott náció szellemisége hogyan viszonyul az abszolútumhoz. Minél feljebb lépünk, a kultúra annál „univerzálisabb”. Ahogy lejjebb törünk annál jobban érvényesülnek az anyag közeli népi vonások, a kultúra is alapvetően az „e világ” felé fordul. Előtérbe kerülnek a sajátosságok, a rasszi, nemzeti, majd közösségi különbségek. Egyre nagyobb befolyása van például a környezetnek, lakóhelynek.

Foglaljuk össze az eddigi alapokat:

-árja réteg: szellemileg az átlag felett állnak, feladatuk a szellem fenntartása és az an-árja kaszt számára való kiszolgálása.

-an-árja réteg: a szellemileg tompább csoport, anyaghoz kötöttebb szellemiség, feladatuk az árja kaszt szolgálata cserébe a szellem kiszolgálásáért.

És kivételt képeznek a lemúriai népek ahol nem jelennek meg az árja csoporthoz tartozó tisztségek, vagy ha meg is jelennek sokkal anyagiasabb formában

.

Népenként, nemzetenként, rasszonként, közösségenként változik az árja, an-árja csoportok aránya, szerepe. Minden népnek, nemzetnek, rassznak, közösségnek vannak egyedi, sajátos szellemiségei, amik felfelé haladva jelentőségükben csökkenek, és az univerzális szellem veszi át helyüket.

A változatok alapvető iránya: észak-kelet és dél-nyugat. Észak és kelet esetében mindig az inkább árja csoportok nyernek nagyobb hangsúlyt, míg dél és nyugat irányában inkább az an-árja elemek dominánsak egészen a lemúriai népekig.

Minden csoportnak megvan a maga organikus szerepe, egyik sem magasabb vagy alacsonyabb a másiknál a szó szociáldarwinista értelmében, hierarchiáról csakis az Isten közeliség szempontjából beszélhetünk.

Minden civilizáció akkor kezdett el hanyatlani mikor ez az organikus szerepfelosztás felborult, egyik vagy másik irányultság került hangsúlyba.

Ezt történt az európai civilizációval is mikor a középkor végén, amíg ezek a társadalmi princípiumok többé, kevésbé fennálltak, az az után következő reneszánsz során végképp elenyésztek. Az árja réteg figyelme egyre jobban a világira, az anyagra fordult és egyre kevesebb érték volt ami megkülönböztette a társadalmi kasztokat a legalsó kaszttól. Ez a nivelláció vezetett végül a népi nacionalizmus megjelenéséhez ami már nem tesz különbséget árja és an-árja szerepkörök, és paraszti valamint nemesebb kultúrák között. A nemzetet eredetileg csak az árja rétegre értették, a mai fogalom csak a francia forradalom során alakult ki.

A megmaradt, ám kiüresedett árja feladatokat egyre alkalmatlanabb emberek vették kezükbe, kiket már nem a szellem, hanem az anyag választott el a néptől. Pénzhierarchia. Polgári társadalom. Kereskedői társadalom. Az addig teljes mértékben eszköz szerepű gazdaság, céllá vált. Ha egy náción belül mindenki egyenlő, akkor logikus lépés az internacionalizmus, ahol már a népi szellem sem számít, csak a kiüresedett, anyagközpontú világpolgár szemlélet.

Ez nacionalizmus káros, hiszen a paraszti kultúrából nem lehet matyómintás bazilikát építeni, vagy népi énekekből melyek témája a mindennapi anyagi lét, nem lehet gregóriánt csinálni.

Épp ezért az egyik legnagyobb feladatnak tartom minden hagyományos értékek mentén mozgó ember számára az eredeti, organikus hierarchia visszaállítását mind a társadalmi és kulturális szinten.

S.D