Ha nacionalizmusról beszélünk meg kell vizsgálnunk a
történelem során felbukkant nemzet és nép fogalmakat és azok jelentését:
Az archaikus időkben, a történelem számítás kezdetén a nagy
civilizációkban általános volt a jelenség miszerint a kiválóak egy szűk rétege
uralkodott egy a területen élő nép felett. Az „uralkodó náció” és az uralt
csoportok rendszerint vérségileg és kulturálisan, alapvető indentitásukban
különböztek. Amit ma antik görög
kultúraként ismer a világ csupán az arisztokrácia, vagy a az Indiai
kasztrendszer kifejezését használjuk a „kétszer születettek” kultúrája. A
kultúra általában felülről lefelé hatott. Erre nagyon jó példát találunk saját
nációnkban, hiszen a betelepült magyarság az itt élő szláv, germán, avar,
törzseket saját kultúrájába olvasztotta
.
Jelen írásban alkalmazzuk az „árja” fogalmat ami kiemelt
fontossággal bír. A nemzetiszocializmus során a szót teljesen helytelenül
alkalmazták, materiális kategóriaként. Az árja
sokkal inkább egy szellemi behatásra utal, sem mint faji származásra, bár
tagadhatatlan hogy ez az embertípus csakis bizonyos rasszokban jelenik meg.
De nem az adott rassz egészében!
Az árja típus ellentéte az úgynevezett an-árja ember. Egy organikusan tagolt társadalomban ezen két típus
tagjai a nekik legmegfelelőbb hierarchiába tagoltan jelennek meg.
Vannak olyan rasszok amelyek nem rendelkeznek olyan réteggel
ami szorosan kitüremkedne az átlag ember szintjétől, az ilyen népek a „lemúriai
szubsztrátum” tagjai, hogy szanszkrit fogalomvilágban maradjunk. Ilyen rassz a
négerség vagy cigányság akik nem képesek az anyaginál szorosabban különböző
kultúra létrehozására. Ezen rasszok természetes törzsi kereteinek megbontása
hatalmas aláesést jelent a rassz tagjainak, gondoljunk csak a modern
afro-amerikaiakra.
Az árja és an-árja megkülönböztetés
nem azt jelenti hogy ne lenne létjogosultsága egyik vagy másiknak. Csupán arra van szükség hogy mindegyik típus
beteljesíthesse saját princípiumát és elfoglalhassa saját organikus helyét a
társadalomban.
Az árja réteg szembetűnően képvisel
egyfajta internacionalizmust. Ennek oka hogy a „szellem” felülről lefele érkező
utat jár be, és mivel egy az Isten érthető
módon minden nép szellemi rétege „egy konklúzióra” jutott a legtöbb kérdésben.
A különbözőségek itt abban állnak hogy az adott náció szellemisége hogyan
viszonyul az abszolútumhoz. Minél feljebb lépünk, a kultúra annál
„univerzálisabb”. Ahogy lejjebb törünk annál jobban érvényesülnek az anyag
közeli népi vonások, a kultúra is alapvetően az „e világ” felé fordul. Előtérbe
kerülnek a sajátosságok, a rasszi, nemzeti, majd közösségi különbségek. Egyre
nagyobb befolyása van például a környezetnek, lakóhelynek.
Foglaljuk össze az eddigi alapokat:
-árja réteg: szellemileg az átlag
felett állnak, feladatuk a szellem fenntartása és az an-árja kaszt számára való
kiszolgálása.
-an-árja réteg: a szellemileg
tompább csoport, anyaghoz kötöttebb szellemiség, feladatuk az árja kaszt
szolgálata cserébe a szellem kiszolgálásáért.
És kivételt képeznek a lemúriai
népek ahol nem jelennek meg az árja csoporthoz tartozó tisztségek, vagy ha meg
is jelennek sokkal anyagiasabb formában
.
Népenként, nemzetenként, rasszonként,
közösségenként változik az árja, an-árja csoportok aránya, szerepe. Minden
népnek, nemzetnek, rassznak, közösségnek vannak egyedi, sajátos szellemiségei,
amik felfelé haladva jelentőségükben csökkenek, és az univerzális szellem veszi
át helyüket.
A változatok alapvető iránya:
észak-kelet és dél-nyugat. Észak és kelet esetében mindig az inkább árja
csoportok nyernek nagyobb hangsúlyt, míg dél és nyugat irányában inkább az
an-árja elemek dominánsak egészen a lemúriai népekig.
Minden csoportnak megvan a maga
organikus szerepe, egyik sem magasabb vagy alacsonyabb a másiknál a szó
szociáldarwinista értelmében, hierarchiáról csakis az Isten közeliség
szempontjából beszélhetünk.
Minden civilizáció akkor kezdett el hanyatlani mikor ez az
organikus szerepfelosztás felborult, egyik vagy másik irányultság került
hangsúlyba.
Ezt történt az európai civilizációval is mikor a középkor
végén, amíg ezek a társadalmi princípiumok többé, kevésbé fennálltak, az az
után következő reneszánsz során végképp elenyésztek. Az árja réteg figyelme egyre jobban a világira, az anyagra fordult és
egyre kevesebb érték volt ami megkülönböztette a társadalmi kasztokat a legalsó
kaszttól. Ez a nivelláció vezetett végül a népi nacionalizmus megjelenéséhez ami már nem tesz különbséget árja és
an-árja szerepkörök, és paraszti valamint nemesebb kultúrák között. A
nemzetet eredetileg csak az árja rétegre értették, a mai fogalom csak a francia
forradalom során alakult ki.
A megmaradt, ám kiüresedett árja feladatokat egyre
alkalmatlanabb emberek vették kezükbe, kiket már nem a szellem, hanem az anyag
választott el a néptől. Pénzhierarchia. Polgári társadalom. Kereskedői
társadalom. Az addig teljes mértékben eszköz szerepű gazdaság, céllá vált. Ha egy náción belül mindenki egyenlő, akkor
logikus lépés az internacionalizmus, ahol már a népi szellem sem számít, csak a
kiüresedett, anyagközpontú világpolgár szemlélet.
Ez nacionalizmus káros, hiszen a
paraszti kultúrából nem lehet matyómintás bazilikát építeni, vagy népi
énekekből melyek témája a mindennapi anyagi lét, nem lehet gregóriánt csinálni.
Épp ezért az egyik legnagyobb feladatnak tartom minden
hagyományos értékek mentén mozgó ember számára az eredeti, organikus hierarchia visszaállítását mind a társadalmi és kulturális szinten.
S.D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése