Közeledik a karácsony és ilyenkor mindenki emlegeti sűrűn
a „szeretet ünnepét”. Mégis nagyon kevesen tudják valójában mit jelent. Na
persze nem a híres klisékké vált szöveget akarom mondani, hogy nem az
ajándékról szól stb. Ezeket mind tudjuk, persze a többség akkor sem tesz
ellene. Az ember addig ezt is fogja tenni amíg szellemi téren nem teszi rendbe
magát. Legyen ez most egy kis szellemi frissítés.
Elsőnek vegyük a karácsony elengedhetetlen elemét, ami
szinte minden nyugati és sok más kultúrkörbe tartozó családban is megtalálható
ekkor: a karácsonyfa. 24.-én díszítjük általában, boákkal, díszgömbökkel,
magyar sajátosságként szaloncukorral. A csúcsdísz pedig általában csillagként a
tetejére kerül. Teszem fel miért? Többnyire nem firtatják mit is keres a
szobában egy feldíszített fa. Nos, mivel a nyugati karácsony a keresztény
ünnepkörben gyökeredzik, így elválaszthatatlan Krisztus születésétől.
Krisztus
pedig miért is jött a világra? Hogy meghaljon az emberek bűneiért, megváltani
minket. Honnan is ered ez a bűn? Az eredendő bűn az első emberpár engedetlenségéből
fakad, mikor is a tiltott gyümölcsből ettek, a paradicsomi fáról a kígyó(vagyis
sátán) sugallatára. Nem nehéz kitalálni, a karácsonyfa ezt szimbolizálja. A
díszek, gömbök amelyek régen valóban gyümölcsök is voltak, a tiltott
paradicsomi gyümölcsöt szimbolizálják. A szalagok, boák a fán tekergő kígyót. A
csúcsdísz pedig Krisztus eljövetelére utal. Érdekes, hogy ezt a negatív dolgot
állítjuk fel ekkor, de ha belegondolunk talán mégsem. Hisz Jézus pont ezért
jött el, hogy ettől a bűntől megszabadítson bennünket. A karácsonyfa a remény
szimbóluma, a megváltásé. Nem véletlen, hogy január 6.-án pedig lebontjuk a
fát, vízkereszt napján. A napon mikor Jézust megkeresztelték. A keresztség tisztelete
ez mely lemossa a bűnt, diadalt arat felette, így a bűnbeesés fájának, magának
a bűn jelképének is mennie kell.
A fenyőt egyébkén német protestánsok kezdtek állítani
először, nem meglepő hisz télen már csak ez volt zöld. De az örökzöldek
tisztelete a pogány germán világban is virágzott. Itt az újabb kérdés, hogy
miért pont akkor van karácsony amikor? Télen hidegbe. Na, nem azért mer
Krisztus ekkor született. Krisztus születésének ideje nem ismert. Ellenben a
pogány ünnepek december 21. után kezdődtek. December 21. az év leghosszabb
éjszakájával rendelkezik, ez a téli napforduló miután minden nappal hamarabb
világosodik. Ezért a pogány népeknél december vége a Napisten ünneplését tette
ki, nekünk magyaroknál is a fény ünnepe volt. Rómában, ahol pedig a
kereszténység bontakozott december 25. a Mithrász-kultusz fénypontja volt.
Ekkor ünnepelték Mithrász diadalát a sötét felett, tehát szintén Napisten és
fényünnep. Persze Mithrásznak tulajdonítottak néha olyan tulajdonságokat is
mint szűztől való születés és megváltóként is tekintettek rá. Igen, ismerős
lehet a történet. Ezekre a pogány ünnepekre pedig rárakták a keresztény
megváltó születésének ünnepét. De hát nem is probléma ez hisz az ünnepek
eredeti lényegéből nem igazán vettek el semmit. Sőt Jézus azt mondja „én vagyok
a világ világossága”. A fény ünnepe ez is, a remény az új élet. Amikor a fény,
világosság diadalt arat a sötétség felett. Vagyis a jó, az igaz felülkerekedik
a gonoszon. A karácsony valójában ezt jelenti.
Nem számít, hogy ősi fényünnep vagy Krisztus születése, a lényege egy és ugyanaz. Van kiút, van megváltás és remény mindig. Nem marad semmi rossz sem örökké, mert a sötét a gonosz nem győzhet. Így ilyenkor, de egész életünkben is, de legfőképp most győzzön bennünk is a fény, arasson diadalt a sötétség felett, ami a szívünkben él. Minden hosszú, sötét, rossz után jön, ha lassan is de egy jobb, boldogabb, világosabb korszak, mind a világban, mind a lelkünkben egyaránt. Ez a karácsony.
Nem számít, hogy ősi fényünnep vagy Krisztus születése, a lényege egy és ugyanaz. Van kiút, van megváltás és remény mindig. Nem marad semmi rossz sem örökké, mert a sötét a gonosz nem győzhet. Így ilyenkor, de egész életünkben is, de legfőképp most győzzön bennünk is a fény, arasson diadalt a sötétség felett, ami a szívünkben él. Minden hosszú, sötét, rossz után jön, ha lassan is de egy jobb, boldogabb, világosabb korszak, mind a világban, mind a lelkünkben egyaránt. Ez a karácsony.
Horváth Martin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése