A teremtett világ és az ember három halmazállapota

1. Az Éden nem ( vagy nem csak) konkrét földrajzi hely, hanem a jelenleg létező világot megelőző, Isten esszenciájához közelebb álló létállapot. Ebben a létállapotban minden létezett, ami ma is, de más minőségben és formában. Ahogyan a víznek is három halmazállapota van, úgy a teremtett világnak is. A hasonlat kedvéért az Éden legyen a jég. Ezért az Édenben még nem voltak érvényesek több esetben azok a fizikai, vagy természeti törvények, melyek ma, nem volt jelen az evolúció stb. Példának okáért, minden létforma kizárólag növények termésével és levelével való táplálkozásra volt alkalmas ( Ter. 1: 29-30).

2. Ádám és Éva nem csak és kizárólag személyek, hanem egyben minden valaha élő ember összessége. Az ókeresztény origenészi teológia szerint minden ember létezett ebben a preegzisztens (jelen lét előtti létben) és mindannyiunk beleegyezett valamely mértékben az eredendő bűn döntésébe, vagyis az Isten nélküli, önálló élet melletti választásba. Kálvin később szintén úgy magyarázza, hogy Ádámban és Évában már jelen volt az összes valaha élt, élő, élni fogó ember "lélek-magva". Így ez a jelen világ és minden következménye mindannyiunk személyes felelőssége is.

3. Mivel az ember felelősségére bízta Isten az egész teremtett világot (Ter. 2:15) az ember minőségbeli bukásával (kvázi az emberhez hozzáláncolva) és Istentől való eltávolodásával, az egész teremtett világ is elbukott és létrejött a mi általunk is ismert, jelen, fizikai világ. Ezért írja Pál apostol később, hogy: " a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig." (Róm 8:21-22) Ez a jelenlegi világunk a víz halmazállapotainak hasonlatánál maradva legyen a folyékony víz.

4. Mivel Isten rendje felborult az ember bukásával, a kibillent rendet helyre kell állítani. Az ember azonban romlottságában képtelen saját magától erre. Pál még azt is mondja, hogy azt sem tudjuk, hogyan kell imádkoznunk helyesen és az Isten Lelke fohászkodik helyettünk. (Róma 8:26) Ezért az ember bűnének árát Isten maga tölti le az ember helyett, ő fizeti be a számlát helyettünk, mikor hús és vér formában teljesen emberré lesz Jézus Krisztus képében és a mi bűneinket magára véve vállalja a halált. Aki pedig ebben hisz, annak a " számlája rendezve lett", s az öröklét vár rá, a jelen világ múlandóságából kilépve. Hatalmas, emberi ésszel fel nem fogható misztérium ez.

5. A jelen világ végén, elérkezik az Új ég, Új föld és Új teremtés, melyben ismét visszaintegrálódik a teremtett világ az Isten esszenciájával átitatott állapotba. Ám nem az Éden állapotába, ahonnan kiindult, hanem annál sokkal több lesz. Isten szellemétől teljesen átitatva. Ez a Mennyek Országa, ahol Isten lesz minden, a mindenben (1Kor. 15:28). A halmazállapot példánkkal élve, ez a világ végő, " gőz" formájú állapota.

6. Jézus Krisztus a feltámadásával "ízelítőt" nyújt ezen elkövetkezendő, megújult, végső állapotunkról. Mikor Jézus feltámad, a testére nem hatnak már a jelen világ fizikai törvényei, ugyanakkor nem valamiféle szellem, mely kiesett a világból, hanem meghaladta azt, több annál. Ezért képesek a tanítványok Jézust fizikailag is megérinteni, vagy Jézus képes táplálkozni is (Jn. 20:19-25) mikor másutt még alakjának formáját sem teszi felismerhetővé (Mk. 16:12) vagy éppen ott és akkor jelenik meg, ahol akar. A feltámadáskor mindannyian ebben a szellemi testben fogunk részesülni, ahogyan maga a körülüttünk lévő világ is új szintre lép, új formába öltődik körülöttünk az Új ég és új föld képében. (Jel. 21:1)

7. A hit misztériuma által részesülünk Krisztus feltámadásának dicsőségéből majd, azonban addig is részesülünk Krisztusból már itt e földi világban is, hiszen részint eggyé váltunk szellemileg vele. "Élek de már nem én, hanem Krisztus él énbennem"(Gal. 2:20)- mondja Pál apostol, ahogyan kifejti azt is, hogy minden hívő Krisztus láthatatlan testének része. (1. Kor. 12: 12-27). Krisztus feltámadásának dicsőségében való részesedés azonban nem érhető el Krisztus földi megpróbáltatásainak valamilyen arányú részesedése nélkül! Az emberré lett Isten és az ő tagjai ebben a világban paradox hibák. Az eljövedő dicsőséges létállapot hírnökei egy még romlott, más "halamzállapotú" világban. Rendszerhiba a jelen világ szemszögéből, melyre úgy reagál, akár a fehérvérsejtek az idegen betolakodókra a szervezetben. Ezért hagyja Jézus azt a fontos tanítást minden kereszténynek, akik őszintén, szívvel és lélekkel kívánják oda adni magukat neki: " Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Gondoljatok a tőlem kapott tanításra: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják." (Jn 15:18-20)

Nagypéntek és a feltámadás

Nagypéntek alighanem a legfontosabb nap a kereszténységben. Olyan, amiről sokan megfeledkeznek vagy nem érzik át jelentőségét. Isten ezen a napon teljesíti be, hogy a mi általunk,k saját magunkban okozott létromlás következményét nem velünk fizetteti meg, hanem ő hozza meg az áldozatot helyettünk. A lét kibillent egyensúlyát nem tőlünk várja, hogy helyrebillentsük, - hisz képtelenek is vagyunk rá magunktól-, noha az ember szegült önként szembe Isten rendjével, hanem ő maga lesz emberré, szenved és hordozza el mindenki terhét és bűnét, hogy megnyissa az utat majd az örökkévalóságba. Olyan logikailag teljesen felfoghatatlan misztérium ez, ami a keresztény hit szíve és lelke. Isten fő esszenciájának, a szeretet valódi mibenlétének kulcsa és lényege.

Nagypéntek nélkül nincsen sem megváltás, sem feltámadás. Szenvedés és áldozat nélkül nincsen nyereség. S ezt a világ ismeri, coach-ok is mondogatják, de egy hatalmas különbség van. A világ embere mindig a saját maga dicsőségére és nyereséségre hozza meg az áldozatot. Időt és energiát áldoz, hogy testileg jó formában legyen, vonzó legyen, esetleg irigykedjenek is. Időt és energiát áldoz, hogy sikeres vállalkozó legyen, anyagi javai és materiális kényelme meglegyen. A maga dicsőségéért áldoz. Krisztus noha megtehette volna, nem a saját dicsőségéért szenvedett, hanem mások javára, azokéra is, akik őt gyalázzák. Teljesen oda adva magát, önös és ego érdekek nélkül. A világ emberének példaképei azok, akiknek szobrokat állítanak, képeket készítenek róla és ikonként tetszelegnek a világ "öröklétében". Jézus Krisztus és a feltámadás titka éppen az, hogy a sír üres. Nincsen ott semmi. Ami az emberek zömének áhított cél, arról a mindenható Isten azt mondja mit sem ér. Emberek tucatjai próbálnak kínkeserves izzadsággal legalább kicsit a világnak fennmaradni, ismertté válni, tetszelegni, bebalzsamozva, szobrokban, festményekben, fotókon, videókon továbbélni. Miközben Isten sírja üres, nincs ott semmi. Nem láthatod, nem maradhat fent, mert a matéria a világ végéig is fennmaradva üresség. Míg az üres sír a világ végéig jelenti, a valódi életet és örökkévalóságot.