Anyák napjához

Már a Teremtés könyvében úgy szól a Szentírás az ember teremtésével kapcsolatban, hogy Isten az emberbe lehelte a lelkét. Az eredeti héberben ez a "lélek" úgy szerepel, mint "rúah". Ez az Isten szellemét, életet adó erejét jelentő jelző más kontextusokban a sémi nyelvekben nőnemű jelentéssel is bír. Természetesen ezzel még nem lesz a Szentlélek nőnemű, hiszen Isten nemek felett áll, ahogyan az ember mennyei állapota is. Mégis érdekes adalék ahhoz, hogy a nők miként és mit érthetnek meg az Istenből, kiváltképp anyaként. Az anyaság hatalmas szakrális jelentőséggel bír ha belegondolunk. Maga a Szentháromság misztériumának is része, hogy az Atya folyamatosan szülte/szüli a Fiút. Azon isteni személyt, amely inkarnálódott a földön és valóban fizikai értelemben is megszületett. A szülés egy olyan mély jelenség, amelyet csak Istenben csak az Atya, a világban pedig csak is az anyák élhetnek meg. A semmiből létet adni valakinek ugyancsak Isten képessége és ezt ugyancsak egy anya értheti meg a földi síkon legjobban, mit is jelent. Ha úgy tetszik Isten a nőt megtiszteli azzal a lehetőséggel, hogy minden földi teremtmény közül, a legjobban működjön közre és járuljon hozzá Isten teremtéséhez, lelkek testet öltéséhez. Talán ezért is van az, hogy az anyai szeretet az, ami a krisztusi szeretethez is leginkább ösztönösen hasonul. Egy anya minden körülmények között megérti a gyermekét, minden körülmény között szereti és a javát akarja. Ha a gyereke gyilkossá vált, egy anya akkor sem tudja valamiképp nem szeretni. Erre a mindent áthidaló szeretetre és megbocsájtásra pedig csak is az Isten képes. Ezt a készséget Krisztussal a szívében bárki elsajátíthatja, de senkinek sem olyan magától értetődő, mint egy anyának. A szellemi síkon lévő Atya és a világi térben lévő anyák különös és egyben varázslatos misztériuma ez. Ezt a csodát akarja a feminizmus új hulláma és a genderizmus semmissé tenni.