10 éves a legendás őszödi beszéd.
A beszéd, ami a rendszerváltás utáni Magyarország egyik szimbóluma lett és egy
generáció alapvető világnézeti alakulását határozta meg. Az Őszödi beszéd olyan
jelenségre mutatott rá, ami a mai napig kihat, és érdemel pár szót.
Valójában maga beszéd senkit nem
lepett meg annak tartalmát illetően. Mindenki pontosan tudta, hogy a kormányok
lopnak, csalnak és hazudnak. Azt azonban már a rendszerváltásban csalódott
magyar társadalom nem tudta elviselni, hogy minden moralitást sutba vágva,
gyakorlatilag az orra alá is dörgöljék mérhetetlen cinizmussal. 2006 szeptember
17.-én szivárgott ki a felvétel és a magyar társadalomban valami óhatatlanul és
visszafordíthatatlanul megindult. A Harmadik Magyar Köztársaság bukásának
napjai itt kezdődtek el. Mert ez a rendszerváltás utáni Magyarország eleve
halva született. Ahogy szegény, megboldogult Antall József, mint első
megválasztott miniszterelnök betegsége mintha szimbóluma lett volna, az egész
1990 utáni rendszernek. Antallt megválasztása után szinte rögtön halálos kórral,
nyirokrákkal diagnosztizálták. Ugyanígy volt születése pillanatában is halálos
beteg a magyar demokráciának nevezett rendszer. Ahogy Antall Józsefet pedig a
ciklus vége előtt leterítette a rák, úgy terítette le a liberális demokrácia
rendszerét is Magyarországon a posztkommunisták képében jelentkező élősködő
daganat, mielőtt kiépült volna egyáltalán. A haláltusa pedig őszödnél
kezdődött. Pontosabban, ami Őszöddel járt, a TV-ostrom, az utcai harcok,
lovasroham, T-34-es tank és miegymás.
Akkoriban én 13 éves voltam és
kamaszok és fiatal felnőttek tömkelege szocializálódott bele a nacionalista
gőzzel teli, rendszerellenes lázongások mindennapi világába. 2006 és 2010
között egy generáció nőtt fel nacionalista hangulatú, globalizmus és
kapitalizmusellenes felhangokon. Nemzeti rock együttesek sora látott napvilágot
és lehetett őket szeretni vagy utálni, de nem ismerni azt biztosan nem. A
fiatalság pedig mindig keresi a határokat, megakarja találni önmagát és lázad.
Potenciálisabb táptalajt nem is találhatott volna a konzervatív értékrend
nevében morális forradalmat folytató nemzeti szubkultúra a 2000-es évek végén.
Őszöd egyértelmű következménye volt a magyar jobboldali érzület soha nem látott
mérvű felvirágzása, különösképp a fiatalok körében. Aztán eljött 2010 és a
kétharmados Fidesz győzelem, a Jobbik parlamenti párttá válása és egy korszak
lezárult. Az őszöd kapcsán elindult nacionalista hullám sajnos nem változtatta
meg a szíveket igazán, csak a politikát. A nemzeti, globalizációellenes értékek
nem költöztek be az emberek lelkébe, csak a Fidesz retorikájába. Ez a
fiatalosan forrongó 4 éves ellenkultúra csak hatalomra juttatta a nemzeti
eszmeiséget, de a társdalomba nem. Súlyos tévedés azt hinni, hogy felülről a
hatalom képes az alsóbb néprétegekbe beleoltani az ő világnézetét. Sajnos ez
pont fordítva van. Amit felülről erőltetnek, azt óhatatlanul negatívan fogadja
a társadalom. A fiatalság pedig habitusában nem változik 10 év után sem, csak
most a lázadását és rendszerkritikáját egy olyan hatalom ellen irányítja,
aminek az értékrendszere, amelyet képviselni akar, nemzeti-hagyományelvű. Az
emberek többsége pedig nem fog különbséget tenni a hagyományos értékek és az
annak képében tetszelgő kormány között. A fiatalok lázadása a helyes, normális
értékrenden csattan. Manapság már eltűnt a nemzeti szubkultúra. Nincsenek
felkapott hazafias együttesek, amik szippantják be az új és új generációkat
célközönségnek. Nincs meg az egésznek a tiltásából fakadó romantikus „csakazértis”
fiatalokat megragadó jellege. Nincsen, hiszen állami szinten van, a mostani
lázadás pont, hogy ez ellen irányul és liberális jellegű.
Talán a migránsválság kicsit újra
felhozza a nacionalista érzelmeket, de ez nem a helyes iránya a
nacionalizmusnak. Ahogyan 2006 után sem volt az, és pontosan ezért sem vert
gyökeret az emberek szívében. Mert ezek mind gyűlölet alapú nacionalizmusok.
Valami ellen és nem valamiért. Anno a bal-liberális korrupt, erkölcsi fertő
ellen, ma esetleg az idegen kultúra van a célkeresztben. De valami ellen
hazafiasnak lenni egyáltalán nem olyan, mint valamiért. Szeretet alapú
nacionalizmusra van szükségünk, amikor belátjuk saját identitásunk csodálatos
részeit és értékeit, kultúránk erényeit és nagyságát. Önmagunkban, minden
ellenségkép nélkül is tudnunk kell definiálni önmagunkat. A 2010 utáni nemzeti
színezetű Magyarországon pedig ez nincs jelen. A gyűlölet alapú hazafiasság, az
ellenségképből fakadó nemzeti értékek védelme jellemző. Ez csak megmérgezi a
társadalmat, és végső soron meggyűlölteti azokat az értékeket, amik nevében a
hatalmat gyakorolja. Még akár 10 vagy 20 évig is lehet Fidesz, vagy Jobbik, de
az ilyen jellegű hatalomgyakorlással a társadalom továbbra is marad olyan,
amilyen volt, sőt végül csak a nemzeti eszmeiség meggyűlöléséhez vezet. A
társadalomnak szellemi forradalomra van szüksége, amit felülről, a hatalomtól,
törvényekkel nem lehet elérni.
Kijelenthetjük, hogy őszöd nélkül
a magyar nacionalizmus nem tudta volna a reneszánszát élni, és indirekt mód, de
évtizedekre bebetonozta a politikában a jobboldal hatalmát. De a jelenlegi
politikai pártokat tekintve, semmi sem árt jobban a jobboldali értékeknek, mint
hogy annak nevében kormányoznak. A 2010 előtti Magyarország romlottságát,
egyetlen település névvel lehetett jellemezni, ez volt Balatonőszöd. Azonban
amíg a 2010 utáni Magyarországot ugyanígy lehet, csak Felcsút nevével, addig
ezek az értékek, amelyek a 2000-es évek fiataljainak gondolkodását
meghatározták, nem győztek. De kétségtelen, hogy ezeket az értékeket, még ha
érvényesíteni nem is sikerült, egy generációban mély nyomot hagytak. Annak
tagjai közül pedig sokan egy valódi, igazi, nemes hazafiasság érzületét tették
magukévá. Még ha maréknyian is vannak, de hosszú időre biztosították a
hagyományos értékrend túlélését a Kárpát-medencében, ellenben Európa többi
részével, ezért pedig minden cinizmus nélkül: Köszönet őszödnek.
Horváth Martin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése