Amikor olvastam, hogy Zágráb liberális polgármestere betiltja a "Za Dom Spremni" köszöntést a város területén, ezzel meghekkelve Horvátország legnépszerűbb, volt háborús veterán énekesének, Thompsonnak a második koncertjét, eszembejutott a nacionalizmus halála. Thompson zágrábi koncertjén félmillió ember vett részt tavasszal. Az ország lakosságának 15% egy helyen volt és kiáltotta a függetlenségi háború jelszavát egyszerre, amit most betiltottak. Az ország konstans jobbra tolódott és nacionalista, de Zágrábban támogatják a nacionalsita jelszó betiltását. Mert Zágráb főváros, liberális, antinacionalista. A horvátok jelentős részének, a szívében nem is a nemzet fővárosa. Ugye ismerős ez?
Budapest egy külön ország lehetne. GDP szempontjából is de leginkább mentalitásban. Zágráb vezetése, a zágrábi (és isztriai) lakosok többségével együtt kitagadta az ország többi 80%-át a demokráciából. Az ország 80%-a kitagadja a fővárost és egy félszigetet a nemzetből. Budapest és több nagyváros megveti a vidéket, a vidék nem tartja a nemzet részének a szerinte kozmopolita városokat. A nacionalizmus ideje rég lejárt. Lokális lakóhelytől, közösségtől függ az identitásunk. A nemzeti identitás többé nem összetartó erő sehol a világon. Az USA is két párhuzamos valóságban él. Az elnök rég nem a birodalom egységének jelképe, hanem az egyik táboré, és a másiknak a patás ördög. Ma Zágráb, Budapest, Bécs, London, New York között nagyobb az identitásbeli azonosság, mint a saját országuk többi részével. A megannyi ország jobboldala jobban testvériséget érez egy másik ország jobboldali emberével, mint nemzettársával. A felvilágosodás, de még a feudalizmus előtti időkhöz is térünk vissza, ahol a törzsiség uralkodik. Mi és ők. Valójában a történelem során mindig is ez volt, a nacionalizmus és az internacionalizmus villanásnyi téves, idealista illúzió volt a történelemben. Organikusan sohasem létezett. Mindig is törzsek voltunk.
A törzsiség bár most szitokszó, önmagában nem feltétlenül lenne baj. A konzervatív anarchizmus is elismeri, hogy az ember alapvetően tribalistán gondolkodik, ezért van szükség lokális, autonóm, helyi kisközösségekre, ahol az emberek saját maguk alakítják megannyi hatáskörben az életkörülményeiket. A probléma ma az, hogy az egyik törzs egy mesterségesen létrehozott intézményroskatag, az állam egészére akarja ráerőszakolni egyéni nézeteit. Így a többi törzs mindig elnyomásban él, ahhoz képest, aki hatalmon van. Organikusan, alulról szerveződő, széles autonómiával rendelkező regionális közösségre van szükség a jövőben, ahol mindenki megélheti a maga identitását békében, másokra való ráerőszakolás nélkül. A nemzeteknek nincs fővárosa és székhelye, az a szívünkben van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése