2018. szeptember 22., szombat

Sárkány Zsombor- Sokadik cikk a bevándorlásról


Nem hittem, hogy még lehet feljebb rakni a lécet, de nem régiben elfogadott Sargentini-jelentés nyomán kipattanó botránynak sikerült. Kormányunk már is csőre töltötte az újabb kék plakátos fárasztó kampányát. Orbán Viktor ismét kézen fog minket és saját pénzünkből, körte/alma példára lebutítva, ismét elmagyarázza nekünk a nagyvilágot. Már alig vártam! Azt hittem a Call of Duty széria kiadójánál, senki se tud egy rókáról több bőrt lehúzni, de olybá tűnik, hogy a Fidesz megdöntötte ezt a rekordot, és új értelmet adott az „Elcsépelt téma” fogalmának. Reméltem, hogy a választások után kissé lehalkítják a bevándorlási válság miatt üvöltő szirénákat, de még mindig tudnak tekerni a hangerőn. Így hát arra vállalkozok, hogy saját magam és remélhetőleg még pár tucat ember számára bezárjam ezt a mappát.

A bevándorlásról nagyon könnyű írni és hálás téma annak, aki le akarja hordani a politikai ellenfelét mindenféle mocsoknak, lehet hazaárulózni és nácizni is egyaránt. Annak sincs nehéz dolga, aki a népet akarja riogatni emberi tragédiák szemérmetlen felhasználásával, legyen az akár megerőszakolt lány, vagy a Földközi-tengerbe fulladt kisgyerek. Lehet durrogtatni magas röptű ideológiai frázisokat, fehér genocídiumról, és humanitárius kötelességről, hogy aztán azokat bunkósbotnak használjuk egy vitában. De mindezen aljasságok csak egyre távolabb visznek minket, egy őszinte vélemény kialakításától, a valódi megoldástól pedig még ennél is messzebb.

Kezdetnek induljunk ki talán abból, hogy miért gondolja azt az európai elit, hogy a bevándorlásra szükség van? Ennek okát sose tudjuk meg a kormányunktól, csak azt, hogy Brüsszel így gondolja. De, hogy miért az rejtély marad a plebsz előtt, még a végén valaki egyet értene a derék brüsszeli honatyákkal, olyat pedig nem játszunk igaz? Az ok viszont pofon egyszerű, Európa elveszítette a versenyképességét a világpiacon. A befektetők olyan munkaerőt keresnek, mint ami a fejlődő országokban van, röviden olcsót és sokat. Az európai melós igencsak el van kényeztetve, mindenféle munkavállalói jogokkal, minimálbérrel és hasonlókkal. Ezt az ezerfejű Cézár, vagyis a piac, nem akarja finanszírozni. A megoldás tehát a befektetők visszacsábítására az, hogyha az európai béreket lenyomjuk, a népesség felduzzasztjuk. Ennek az eszköze pedig szükségszerűen a bevándorlás kell legyen, és nem a népesség természetes szaporulatának elősegítése. Hiszen a születésszám növelése, drága, és lassú folyamat.

Európa a befektetők szemében, túlfejlett. Brüsszel igazi bűne pedig az, hogy ebben az újra-iparosításban -aminek első lépése a bevándorlás- szolgaian részt vesz. Brüsszel igazi célja az, hogy „fejlődő országot” csináljon Európából. A kontinensünk nem a saját útját járja, hanem a befektetőknek akar tetszeni. Európáról lekívánkozik az a kulturális, emberjogi, technológiai, és környezetvédelmi teljesítmény, amiket az elmúlt két évszázad során elértünk. Mindez azért, hogy be állhatunk sorba kéregetőnek, Délkelet-Ázsia mögé a nemzetközi nagytőke kapujában.

Cserébe, most formálódó európai ellenzék háza táján sem túl fényes a helyzet. A hazai viszonyokból kiindulva nem hiszem, hogy a „populitsa” oldalnak lenne bármilyen B. terve, a világgazdaság mókuskerekéből való kiugrásra. Továbbra is a befektetőkre támaszkodik, és várja a sült galambot. Elhangzik ugyan a népesség természetes úton való felszaporítása, a családok támogatása. De, mint az előbb már elhangzott, ez szúnyogriasztóként hat a tőkére. Úgy tűnik kormányunknak nincs igazi terve csupán a hatalomban akar maradni, az emberek jogos aggályait és felháborodását meglovagolva. Ha az ország nem akar részt venni a nagy gazdasági versenyben, hiszen nincs szükségünk bevándorlókra, hol vannak az alternatív erőforrásokra épülő ellátó rendszerek, miért sanyargatják tovább a K.K.V. szektort, miért az ötezredik autóipari cég települ ide, az emberek igényeinek kiszolgálása és a magyar ipar létrehozása helyett? Mert, ha a bevándorlókra nincs szűkség, ezekre minden bizonnyal szűkség lesz, különben felmosnak velünk.

Jelen pillanatban mindkét oldalnak végtelenül suttyó a hozzáállása. Az elitista oldal, elfogadhatatlan módon munkaerőt importál, hogy kielégítse a befektetőket, a populista oldal pedig ezt büszkén megtagadja és azt hiszi ezzel készen is van a házi feladat. Mint mindig most is a harmadik tengely irányába kéne elmozdulni. Nem kell más szabályai szerint játszanunk. Nem vagyunk lekötelezve senkinek, és nem akarja senki kiirtani az europid rasszt. Nem szabad bedőlni az alsóbb szinteken operáló pártkatonák és ideológusok ugatásának, itt csupán üzletről és érdekekről van szó. Ezt figyelembe véve máris tisztábban látunk és meg tudjuk mondani, hogy pontosan mely játszmában nem kívánunk részt venni, és helyette milyen más játék akad? Az új játék neve, a sablon mentes önálló gondolkodás, az önvédelem, az öngondoskodás, és az értékmegőrzés.
                                                                                                                                    Sárkány Zsombor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése