2018. március 10., szombat

Sárkány Zsombor- Alternatív kertnapló 2.



Második rész. 2018 Február:

Régóta nem volt példa ilyen sok hóra és ekkora hidegre, február második felében elkezdődött az igazi tél. Bár későn ért ide hatás nem maradt el, az olykor -10 Co -ot elérő fagy remélhetőleg megritkította a kártevő állományt, a takaró rétegnek pedig, 20-30 cm vastag hó, sietett a segítségére a talaj megóvásában.

Miközben a kert aludt, elgondolkodtam hogyan fogom a módszer eredményességét bebizonyítani kicsit objektívebb, kézzelfoghatóbb módon is. A talaj, fizikai esetleg kémiai, biológiai tulajdonságainak megismerése jó meggyőző erővel bír. Különösen égető kérdés, és nyomós érv a módszer mellet az, hogy a talajunk menyi vizet tud megtartani, tekintettel az éghajlatváltozás okozta nyári aszályokra. Így hát az első és legfontosabb dolog a talajnedvesség vizsgálata lesz!

A bevetésre kerülő módszer igen egyszerű:megvizsgáljuk a talaj tömegének mekkora hányadát teszi ki a víz? Vegyünk mondjunk egy kiló talajt a fedőréteg alól, mérjük meg, majd mikor már teljesen száraz ismét csak mérjük meg. A két tömeg különbsége megadja az elpárolgott víz tömegét. Ha összehasonlítható és valóban értékelhető adatot szeretnénk kapni, még vár ránk egy kis matek. Számoljuk tehát ki, hogy a szárítás előtti minta, tömegének hány százaléka a távozott víz tömege, így az úgynevezett tömegszázalékot fogjuk megkapni, aminek képlete sokaknak ismerős lehet:

 W%(Talajnedvesség)=( m1(Távozott víz tömege)/m2(Szárítás előtti minta tömege))*100

Szándékomba áll kontroll gyanánt egy agráripari módszerrel megművelt szántóföldről is mintát venni és hasonló mérést végezni, hogy legyen is mivel összehasonlítani a kapott adatainkat. Valamit puszta kíváncsiságból többször is meg fogom ismételni a vizsgálatot különböző körülmények között. Például nagy aszályok és forróság idején, vagy eső után nem sokkal, ezzel is teljesebb képet kapva arról, hogy viselkedik a talaj.

Nagy jelentőséggel bírhat még az is menyi szerves anyag van a talajban. A talajban élő lebontó szervezetek ugyanis ebből a szerves anyagból állítják elő a növények számára fontos tápanyagokat. Szeretnénk tehát megtudni menyi üzemanyag áll rendelkezésükre?

Hasonlóan az előző módszerhez ismét a tömegkülönbségből fogunk kiindulni, de ezúttal feljebb tekerjük a hőfokot. Ahhoz, hogy a talajból távozzon a szerves anyag, 550 Co-ra lesz szükség. Kiégetés után ismét kiszámolhatjuk a tömegszázalékos összetételt de ezúttal a talaj szerves anyagának tartalmának százalékos arányát fogjuk megkapni. Az ehhez szűkséges felszerelés és lehetőség még függőben van így nem szeretném elkiabálni magamat, de a szándék megvan!

Visszatérve a jelenbe, a hó idén rendkívül sokáig maradni látszik. A márciusba már jócskán belecsúszva még mindig nem lehet kint tevékenykedni. Ezért is a késés a naplóval, gyakorlatilag még február van bármit is hazudik a naptár. Egy képpel búcsúznék amíg a hó elolvad és neki nem lehet fogni a tavaszi munkának:


                           Sárkány Zsombor








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése